Görcsösen nem lehet boldognak lenni, ahogy ezt Popper Péter író és pszichológus is kifejtette. A boldogság egy érzelem, az érzelmeknek pedig megvan az a tulajdonságuk, hogy akaratlagos szabályozásunk felett állnak. Eldönteni hogyan érezzünk, nem lehet.
De akkor hogyan legyek boldog?
A jó hír, hogy erre könnyű a válasz: lazulj le! A rossz hír, hogy ha valaki ezt a tanácsot hallja, akkor már a második hiábavaló, sőt ártalmas tippet kapta a „legyél boldog mellé”, és jó eséllyel még feszültebb lesz, mint annak előtte. Ez olyan, mint amikor az álmatlanságban szenvedőnek azt mondják, hogy próbáljon meg aludni, vagy a depressziósnak, hogy legyen vidám.
Mi az a boldogság?
A boldogság pillanatnyi helyzet, amelyben felszabadultságot, örömet, gondtalanságot élünk meg. Hogy még egyszer idézzem Popper Pétert, a boldogtalanság nem a boldogság ellentétpárja. A boldogtalanság a boldogság nélküli állapot, amely az élet javarészére jellemző. Ez azonban nem negatív, hanem semleges státusz. Negatív a rosszkedv, a depresszió, a szomorúság, a bánat, a kiábrándultság. A boldogtalanság ellenben pusztán annyi, hogy nem vagy boldog.
Mennyire boldog a világ?
A 2018-as World Happiness Report 159 ország boldogságszintjét vizsgálta, a hat fő kulcsváltozó, amely a felmérés szerint támogatja a boldogságot: a jövedelem, az egészségben eltöltött várható életévek száma, a szociális támogatás, a szabadság, a bizalom és a nagylelkűség. (Abba most ne menjünk bele, hogy a jövedelem csak egy bizonyos szint alatt befolyásolja az elégedettségérzést, aztán úgy alakul, hogy a pénz már nem tesz „boldoggá”, és fontos, hogy mire költöd). A felmérés szerint Magyarország a 69. helyen állt. A 70. Líbia. Az első Finnország. Az utolsó Burundi.
Boldogságkultusz
Ha a boldogság szó szinonimáit keressük, akkor a következő szavakra találunk: jókedv, örvendezés, felhőtlenség, vidámság, elégedettség. Megfoghatóbb szavak, mint a boldogság? Nem véletlenül. A boldogság köré ugyanis a modern kor halandója olyan kultuszt kerített, amely eleve kizárja, hogy az egyszeri ember boldognak érezhesse magát. A boldogság cél lett, elérendő állapot. Ezért talán azzal kéne kezdeni, hogy elfogadjuk: a boldogság nem állandó létforma (és nem is kell annak lennie)!
Mit lehet tenni?
Felejtsük tehát el a boldogság szót, és helyette koncentráljuk például a gondtalanságra. Ezt az állapotot, habár akaratlagos szabályozással nem lehet elérni, de megteremthetjük. Hogyan? A válasz egyszerű: keress olyan elfoglaltságot, amelyben belekerülsz az ún. flow állapotba. A flow-élmény az elme működésének egy olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől örömmel töltődik fel, abban teljesen feloldódik.
Játssz!
A felnőtt ember legnagyobb vesztesége a játék hiánya. A játék önként, szabadon választott tevékenység, amelyben nincs kényszer. A játék feszültségoldó örömforrás, amelynek személyiségfejlesztő hatása van. Játssz egyedül, vagy találj hozzá társakat. Tudd, hogy a játék az egyik legjobb dolog, amit tehetsz magaddal a stressz elűzésére.
Sportolj, mozogj!
Találj olyan sporttevékenységet, amelyben feloldódsz, amelyet szívesen művelsz. A fizikai aktivitás elősegíti a jókedvért felelős agyi ingerület-átvivők, többek között az endorfin termelődését. A mozgás ezen túl segít koncentrálni, és növeli az energiaszintet. Én az acroyogában egyszerre találom meg a kihívást, a koncentrációt, a játékot, az élményt és a közösségi kapcsolódást.
Énekelj!
Ahogy a sport, az éneklés is csökkenti a stresszt, enyhíti a szorongást, és endorfint termel a szervezetben. Lehet a zuhany alatt is, de közösségben még jobb.
Az éneklést terápiára is használják, ugyanúgy, ahogy a művészeteket is.
Fess, agyagozz, főzz!
Ha olyan munkát végzel, amelynek pusztán virtuális végterméke van, nagyon jót tehet a kétkezi alkotás. Ahogy az előző példáknál, itt is „boldogsághormonok” termelődnek a szervezetben, koncentrálttá válsz, és ha még társakat is találsz magad mellé, egyértelmű lesz a siker.
Aludj eleget!
Egy bölcs mondás szerint, egyél, ha éhes vagy, igyál, ha szomjas, és aludj, ha fáradt. Az ember cirkadián ritmusát (biológiai folyamatok, amelyek szabályos napszaki ritmus szerint ismétlődik) felborítottuk. A cirkadián ritmust a sejtjeinkben megtalálható gének szabályozzák belülről, bizonyos külső hatások (világosság-sötétség, étkezés, munkavégzés, mozgás, társas kapcsolatok) pedig kívülről befolyásolják.
Ha szeretnél könnyen és gyorsan elaludni, akkor gyors sikert hozhat számodra a telefonod kikapcsolása legalább egy órával lefekvés előtt. Számos tudományos kutatás igazolta, hogy a telefon kijelzőjének kék fényét a szemben azok a sejtek érzékelik, amelyek nem a látókéreggel állnak kapcsolatban, hanem az agy belső órájának működtetéséért felelős központtal. Ez a központ pedig aktiválódik a kék fény hatására, és megzavarja a belső óránkat. A vége: álmatlanság, és nagyon rossz közérzet.
A szükséges érintés
Az állatok életében a fizikai érintkezés fontos szerepet tölt be a megfelelő szociális és érzelmi fejlődésben, gondoljunk csak a kurkászásra. A csecsemő számára létfontosságú az érintés, ennek hiánya akár halálhoz is vezethet. A kevés érintés felnőtteknél is egészségügyi problémákhoz vezet, gyengül az immunrendszer és az emésztőrendszer. A szelíd érintés a boldogságérzéshez nagyban hozzájárul, szerepet játszik például az egészséges öntudat fenntartásában is. A testi gyengédségre naponta szükségünk van, mégis egyre kevesebb jut belőle. Az érintést sajnos sokan a szexualitással mossák össze, aminek eredményeképpen még kevesebb lesz a fizikai kontaktus az emberek között. Fontos megérteni a különbséget, és nem elhanyagolni a baráti gesztusokat.
Az érintéshiányban szenvedőknek akár egy baráti vállmasszázs, akár egy szakembertől kapott masszázs azonnali elégedettségérzést okoz. A stresszoldást, az izmok ellazítását, a vérkeringés fokozását már nem is említve.
Táplálkozz egészségesen!
Ebben a témakörben nem csak arról van szó, hogy milyen tápanyagokat juttatunk a szervezetünkbe, hanem a túlevésről és a fogyókúráról is. A kiegyensúlyozott táplálkozás fontos eleme, hogy a megfelelő minőségű és mennyiségű ételt esszük. Ennek a kérdéskörnek hatalmas az irodalma, Dr. Forgács Attila gasztropszichológus munkáit azonban mindenképpen ajánlom a téma iránt érdeklődők figyelmébe.
Tanulj meg lazítani!
A meditáció az a tudatforma, amelyben nem csinálunk „semmit”. Éppen ezért ez a legnehezebb feladatok egyike a modern kor emberének. Javaslom, hogy a meditáció tanulása előtt koncentrálj inkább a relaxációra, amelyben a fő cél az izmok ellazítása. Erre számtalan technika létezik, például az autogén tréning, amely viszonylag könnyen és gyorsan elsajátítható módszer. Emellett nagyon egyszerű jógagyakorlatok is segíthetnek bennünket izmaink ellazításában.
Ha kipróbálod ezeket a tevékenységeket, ne feledd: rendben van, ha nem megy a lazítás azonnal. Adj magadnak időt, légy türelmes! Gyakorlat teszi a mestert.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
