Egy elkeseredett tanárnő ismerősöm mesélte nemrég, hogy rátámadt egy diákja az iskola folyosóján, hátulról közelítve belerúgott. Miért? Mert kapott egy egyest. A gyerek nem rossz tanuló, de szeret provokálni. Kabátban ül, táskája a padon, sosincs felszerelése. Azért kapott egyest, mert harmadmagával együtt sem csinált semmit a kapott feladattal.
Az elkeseredett tanárnővel munkája során már harmadszor fordul elő ehhez hasonló atrocitás. Az előző két eset után súlyos pánikrohamai lettek, nem tudott dolgozni, pszichológus segítségét kérte, hónapokig nem volt jövedelme. Mindkétszer megfenyegették, hogy ha bármi történik az őt megtámadó diákokkal, az anyja sem fog ráismerni.
Félt, szégyenkezett, és tehetetlen volt.
Ismerek olyan tanárt, aki nem egy fenyegetés miatt hagyta ott a tanári pályát, de a fenyegetés volt az utolsó csepp a pohárban, hogy más területen kamatoztassa tudását. Ő arra kért egy nála kétszer nagyobb alsós gyereket tanulószobán, hogy hagyja abba a társa piszkálását. A diák azzal viharzott ki a teremből, hogy nem egyedül jön majd vissza. A tanárra ezután 4-5 felnőtt várt órákig, a kollégái kísérték ki végül a vonathoz. Iskolájában annyit mondtak, hogy ez a munka ezzel jár. Másnap kilépett. Nem a gyerek, a haragos rokonság, hanem a cinikus válasz miatt.
Arról a tanárról nem is szólva, akinek a házához ment el a dühödt rokonság, hogy ott vegyenek elégtételt a gyerek „sérelmeiért”. Az eset Budapesten, családi házas környéken esett meg.
Ne feledjük, a tanulónak nem csak jogai, kötelességei is vannak! Ilyen például, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek fegyelmezett magatartással és rendszeres munkával. Tiszteletben tartsa tanárai emberi méltóságát és jogait.
Nézzük, mi lehet a megoldás, ha zaklatják, megverik a tanárt. A diák eltanácsolása? Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala honlapján azt írják, hogy az eltanácsolás a legtöbb esetben iskolaváltáshoz vezet, hiszen maguk a szülők sem akarják, hogy gyerekük olyan környezetben tanuljon, ahol nem látják őt szívesen. De egy tanköteles tanuló iskolaváltása ilyen indokkal nem (sem) éppen egyszerű, mert a váltáshoz szükséges egy másik intézmény befogadó nyilatkozata. Közben pedig csak telik az idő...
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen vagy súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás keretében, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben is részesíthető. A büntetés lehet akár a kizárás is, ami tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható. A 22-es csapdája. Marad a megrovás, a szigorú megrovás, vagy áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba. A tanárbántalmazás esetében ez sem hatékony megoldás, lássuk be.
A kérdés tehát továbbra is az: mi lesz a bántalmazott és megfenyegetett tanárral? A kollégái kísérik haza ezután? Vagy otthagyja a pályát?
A jelenség margójára pedig annyit, hogy jó lenne, ha ezt a kérdést senki sem használná gyűlöletkeltésre, általánosításra, vagy bármiféle túlzásra, visszaélésre. Az pedig valószínűsíthető, hogy az iskola tulajdonképpen tükör a társadalomnak is.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
flash.gordon · http://kulhonban.blogspot.co.at 2018.01.25. 20:06:37
torma99 2018.01.25. 20:41:46
Azon sem lepődnék meg, ha ezt a kommentet "benyelné" a blogmotor. Nagyon rossz az irány, mert higgadt, értelmes párbeszéd sem folytatható a népcsoport problémáiról, pedig a 99% rossz példa mellett, annyira jó látni, hogy igenis van 1% pozitív példa is. Bár a környezetemben tisztán látom, hogy a pozitív példa mögött számos olyan attribútum áll, amit a nagy egyenlőségért küzdők foggal-körömmel elleneznek.