Focus On

Én vagyok a csajod címmel  készítette el Whitney Cummings amerikai színésznő-komika az első stand-up comedy showját egy prémium mozicsatornákat működtető cégnek. A férfi-női kapcsolatot veszi górcső alá, ahogy az ajánló fogalmaz: brutális őszinteséggel.

Cummings az előadásában tényleg őszintén és lényegre törően fogalmaz. Beszél megcsalásról, lehetetlen elvárásokról, perverziókról és górcső alá veszi a kiüresedés témáját is. Szót ejt az elidegenedésről és az interneten épült fantáziavilágról, aminek semmi köze a valós emberi viszonyokhoz. És hosszan beszél a fogamzásgátlásról, ami leginkább a nők feladata és felelőssége.

Mi brutális még?

Cummings ezen a ponton elmesélte, hogy lefagyasztatta néhány petesejtjét. A közönség tapsolt és éljenzett, egy emberként örültek a hírnek. A komika hozzátette, hogy végre megnyugodhatott, hiszen nem nyomja a vállát a gyermekszülés felelőssége. 34 évesen nem kell azon izgulnia, hogy tik-tak, kifut az időből. Most már bőven ráér élni, keresgélni, próbálkozni, dolgozni, bármit csinálni. Ha majd gyereket akar, felhasználja a talonba tett sejtjeit. (Az alábbi videóban is ez a téma.)

A női egyenjogúság – és ahová jutott

A női egyenjogúság magvait valahol a 18. századi felvilágosodás korában vetették el, amikor a filozófusok többsége a férfival egyenrangúnak tekintette a nőket. A francia forradalom érdekes kettőssége, hogy néhány feminista megmozdulásra ugyan akadt példa, például Olympe de Gouges (nyaktilóval kivégzett francia irodalmárnő, drámaíró, női jogharcos, a forradalom alatt politikus és polémista) szerint jó ötlet lett volna, ha a „Nyilatkozat az emberi jogokról” mintájára elfogadnának egy nyilatkozatot a nők jogairól is. Nem járt sikerrel. Az ilyen és hasonló próbálkozások kudarcot vallottak.

A 19. század elején a munkásnőket szörnyen kizsákmányolták, feljegyzések szerint a selyemgyári munkásnők 1831-ben Lyonban nyáron éjjeli 3 órától az est beálltáig dolgoztak, télen hajnali 5 órától éjjel 11-ig, feleannyi bérért, mint férjeik.

A nők forradalma tulajdonképpen a világháborúkban kezdődött, a munkaerőhiány miatt.

Mary Wolstonecraft ugyan 1792-ben megírta a „Nők jogainak követelése” című művét, de az angol nőmozgalom csak 1903-ban indul be, mégpedig a Pankhurst család jóvoltából. Elindították ugyanis a Nők társadalmi és Politikai Szövetségét. A történelem során először a nők saját érdekeikért léptek fel.

A szüfrazsett mozgalom vezéralakja, Emmeline ebben az időben többet ült börtönben, mint amennyit szabadlábon volt. Halála után egyébként szobrot állítottak a tiszteletére, de élete egyáltalán nem volt egy diadalmenet.

Amerika volt az első állam, amely megnyitotta egyetemeinek kapuit a női hallgatók előtt.A példát Svájc, és Oroszország is követte.

Az oktatásban való áttörés mellett a fogamzásgátlás volt az emancipáció másik hatalmas vívmánya. 1959-ben Amerikában hozták forgalomba az első kombinált fogamzásgátló tablettát, az Enovidot, mely eredetileg menstruációs problémák kezelésére szolgált, de 1960-tól fogamzásgátlóként is funkcionált.

Egyenjogúság ott van, ahol jólét van?

2017 októberében az ENSZ kiadott egy nyilatkozatot, miszerint világszerte rengeteg fiatal lány és nő nem dönthet a szexualitással és a gyermekvállalással kapcsolatos ügyekben, nehezen jutnak hozzá a családtervezéshez kapcsolódó egészségügyi szolgáltatásokhoz, és emiatt nagy a kockázata annak, hogy nem kívánt terhességet kell vállalniuk, vagy ellenkezőleg, abortuszra kényszerülnek. Kutatások szerint a családtervezési szolgáltatásokba fektetett minden egyes dollárnak köszönhetően 6 dollárt lehet megspórolni egyéb közszolgáltatások költségein az egészségügytől a lakhatásig.

Napnál világosabb, hogy ha egy nő szabadon rendelkezhet a teste felett, az nem csak a társadalmi egyenlőtlenségeket szünteti meg, de még a szegénység felszámolásában is kihagyhatatlan a szerepe.

Szóval úgy néz ki a helyzet, hogy a világ szerencsétlenebbik felén a nők számos okból kifolyólag nem jutnak hozzá a fogamzásgátlás lehetőségeihez, míg a napfényes oldalon nagyon is. Mit értek ezalatt?

Amíg egyes helyeken azért szülnek gyereket, mert egyszerűen nincs lehetőségük nem szülni, addig más tájakon a lehetőségek olyan tárháza tárul fel, amiben arra is mód van, hogy lefagyaszthasd a petesejtedet, és akkor szülj, amikor kedved van hozzá. Akkor is, ha már „öreg vagy”, és akkor is, ha nincs férfi az életedben. Az egyik helyen egyáltalán nem dönthet egy nő a teste felett, a másikon viszont – véleményem szerint – annyi joga és lehetősége van, hogy még a természetet is kicselezhetni. Szerintem ez nagyon veszélyes játék.

Social freezing – szociális fagyasztás

Az anyaságot átütemezni, biológiai időt vásárolni nem jó irány. Dr. Gillian Lockwood, az egyesült királyságbeli Midland Fertility klinika vezetője például aggódik, hogy ez gyökeresen megváltoztatja majd a nők döntéseit, és ahelyett, hogy családot alapítanának a majdnem tökéletes férfival, úgy gondolják, hogy van idejük várni  a tökéletesre. Pedig nincs, hiszen az ideális korból így is kifuthatnak, másrészt az eredményesség egyáltalán nem 100 százalékos. (Tökéletes férfi egyébként sincs – szerk.). Hozzátette, hogy a sejtfagyasztásra a legjobb időszak a 20-as évek eleje. Mindamellett, hogy számos kutató igyekszik felhívni a figyelmet a módszer társadalmi, szociális és egészségügyi veszélyeire, 2014-ben két nagyvállalat is hajlandó volt fizetni női alkalmazottainak az eljárásért, hogy nyugodtan koncentrálhassanak a karrierjükre.

(‘It is up to a woman and her partner when they decide to have children and how to juggle family life with their careers.’ Photograph: Liz McBurney for the Guardian)

Ha a termékenységet valamilyen károsodás veszélyezteti, akkor a petesejtfagyasztás reménykeltő megoldás lehet. De ha pusztán kényelmi szempontok vezérlik, akkor hatalmas öngól az emberiségnek.

(Itt azért közbeszúrnám azt a sokkoló, de igaz tényt, hogy a Föld túlnépesedik – kezdjen mindenki ezzel az infóval azt, amit akar). Magyarországon egyelőre kizárólag orvosi indikáció alapján vehető igénybe ez a szolgáltatás, Amerikában nem. De vajon mit tesz az emberiséggel, ha a gyereknemzést mesterséges folyamattá alakítja?

Mert amíg az ember a rászakadó tudással képtelen bánni, addig nem tesz mást, mint egyre gyorsabban robog a végzete felé. Habár lehet, hogy ez a természet egyik alaptörvénye, és csak mi fogunk csodálkozni azon, ha kihalunk, mint a dinók.

(felhasznált irodalom: https://agnesdlaszlo.wordpress.com/2010/07/13/a-nok-tortenete-tanulmany-3/)