Focus On

Ideje arra koncentrálni, ami igazán számít.

Első szabály: sportolj! A második: okosan sportolj!
A magyarok 75 százaléka legalább 2,5 órát ül naponta, az élmezőny 8,5 órát.

20170914_192634.jpg

Sportolni jó, sportolni egészséges. Ezt mindenki tudja. Mégsem mozgunk. És aki mozog, az sokszor hibásan teszi, ami még többet is árthat, mint amennyit használ.

Egy friss közvéleménykutatás szerint a magyar embereknek csupán 33 százaléka mozog rendszeresen, ebből pedig 11 százalék vallja, hogy örömét leli a mozgásban. Aki pedig nem szereti, az abbahagyja. Pedig a testmozgás az egyik legjelentősebb preventív erővel bíró egészségmegtartási tényező.

Másokra sem mutogathatunk

Az uniós eredmények is lesújtóak. A fizikai aktivitás és a sport témakörében 2017-ben folytatott Eurobarometer összegzés szerint hiába egyre erőteljesebb a mozgás és a sport fontosságának promóciója, az európaiak mégsem mozognak. 2009-ben a fizikai inaktivitást már aggasztóan magasnak mérték, azóta azoknak a száma, akik sosem mozognak, vagy nagyon keveset mozognak, még nőtt is! 2009-ben 39 százalékról a 2013-as 43 százalékra, 2017-re pedig 46 százalékra.

Magyar trend, magyar sport

A magyar lakosság kicsivel több, mint 40 százaléka egyáltalán nem sportol! Az emberek 20 százaléka sétál hetente legalább négyszer tíz percet, vagy ennél többet, többnyire a munkahely vagy az iskola felé.

Magyarországon, az uniós polgárokhoz képest kevesen szeretnek a szabadban sportolni, vagy kimozdulni (17 százalék), viszont preferáljuk az otthoni mozgást, a válaszadók 69 százaléka inkább otthon mozog, már ha feláll a karosszékből.

Jó az otthoni sportolás?

Jobb, mintha nem mozognál! De, és itt jön egy hatalmas DE, jól mozogni tudni kell, ezért ha otthon próbálkozol, akkor is tanuld meg, hogyan kell helyesen mozogni, konzultálj szakemberrel, vegyél részt egy tanfolyamon, és ha megérted, hogy mit hogyan érdemes csinálni, akkor építsd ki a saját gyakorlásodat. Minden mozgásformának vannak szabályai, minden mozdulatot lehet helyesen és helytelenül kivitelezni, egyáltalán nem mindegy, hogyan csinálod.

Azt például tudtad, hogy:

- minden mozgás előtt be kell melegíteni?

- az ízületek átmozgatása kihagyhatatlan?

- az izmok nyújtása rengeteg más pozitív hatás mellett még a stresszt is csökkenti?

- a lábak keringésének helyreállítása mennyire fontos?

- a gerinc átmozgatása és nyújtás nélkül ne fejezd be a mozgást?

Milyen a jó fájdalom?

Gyakran hallhatod azt a tanácsot sportolás közben is, hogy lépj túl a határaidon. Én erre azt mondom neked, hogy ne tedd! Legalábbis akkor ne, ha a határátlépés azt jelenti, hogy belefeszülsz egy adott mozdulatba, és moccani sem tudsz. Látok olyan videókat, amikor nyújtás közben ordítanak az emberek, valaki pedig szorgalmasan préseli őket lefelé, még tovább.

Nos, ez az, ami biztosan nem azt az eredményt hozza, amit el szeretnél érni. A határok maguktól tágulnak, mégpedig úgy, ha elmész addig, és ott türelmesen vársz.

Vársz, de mégis mire?

Fontos megérteni és megérezni, hogy a fájdalomnak vannak szintjei. Ez a testtudat fontos része. A tapasztalat szerint sokan definiálnak fájdalomként olyan testérzetet is, ami még átlélegezhető. A fájdalomküszöb egyéni, így a legjobb tanács, hogy addig érdemes elmenni a nyújtással, amíg az ízületet tudod mozgatni és képes vagy átlélegezni a folyamatot (ha bennakad a levegő, akkor messzire mentél). Azon túl ne menj, sérüléssel járhat. Ott a határ. Példának persze fel lehet hozni orosz, kínai sportolókat, akik láthatóan szenvednek, miközben az edzőjük beletolja őket egy-egy mozdulatba. Erre azt mondom, hogy ilyen a versenysport. Sajnos. Te az egészségedért, a fizikai aktivitásod megőrzéséért mozogsz.

Miért kell nyújtani?

Fontos azt is megérteni, hogy a mozgásterjedelem megőrzése fontos az egészség szempontjából. Minden szöveti struktúra fejlődésének és regenerációjának megvan a saját specifikus funkcionális ingere. A csontnak a terhelés, az inaknak és szalagoknak a feszítés, az izmoknak pedig az összehúzódás. Ha nem mozgunk, hiányzik a megfelelő inger, akkor pedig a struktúrák sorvadnak, degenerálódnak. És jön a fájdalom, először akut formában, majd krónikusan.

Jó tanács nélkül egy tapodtat sem

Ahogy ebből a cikkből is kiderül, ha nem szeretsz valamit csinálni, akkor nem fogod csinálni. Az eredményekhez szükség van a kedvedre. Nekem mindig az lebegett a szemem előtt, hogy a saját képességeimet fejlesszem. Nem az hajtott előre az úton, hogy úgy mozogjak, mint Jason Nemer, vagy Iyengar. Érzem a saját határaimat, és azt próbálom minden gyakorlásnál egy kicsit meghaladni. És nem baj, ha nem sikerül. Megengedem magamnak a "kudarcot" is, mert tudom, az is csak pillanatnyi állapot. Holnap, vagy a következő gyakorlásnál majd sikerül. És itt válik nagyon fontossá a mozgás egyik alappillére: a JÁTÉK!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://focusonblog.blog.hu/api/trackback/id/tr7514684286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efi 2019.03.13. 19:09:22

Nyújtás, bemelegítés: úri huncutság :)
Én sosem foglalkozom ilyesmivel, mégsem fájt soha semmim. Kerékpározom. A test úgyse tudja, hogy most még bemelegítés van vagy én már átdobtam és vidáman tekerek az edzés részeként.

midnightcoder2 2019.03.14. 08:18:33

A középkor volt az igazi! Akkor sokat mozogtak az emberek, és csak egészségesen táplálkoztak, nem ettek sok cukrot, és mindenféle mû izét. És milyen sokáig eléltek, sokszor akár 50 évig is...

pater76 2019.03.14. 09:02:54

Gondolom azok, akik BKV helyett gyalogolnak a munkahelyükre, mert egészségesebben szeretnének élni, azok minden reggel bemelegítenek (öltönyben) és átmozgatják az ízületeiket, mielőtt kilépnek az utcára. Sőt, beérve az irodába, nekiállnak nyújtani. Hagyjuk már ezt! Heti 4x edzek futópadon, a bemelegítés kb 1 perc séta, aztán mehet a 40-45 perc intenzív terhelés, és futás végén is csak 1-2 perc levezető gyaloglás van, amíg kifújom magam. Se nyújtás, se ízület bemelegítés, se gerinc átmozgatás nincs. Sérülésem pedig soha nem volt...

redhusky 2019.03.14. 09:50:50

@efi: De igenis tudja. Nem vagyok orvos, de így elsöre rögtön két dolog is eszembe jutott:
1. Alapjáraton az izmok és kötöszövetek hömérséklete alacsonyabb, mint amikor az ember mozog. Azt meg gondolom mindenki tudja, hogy magasabb hömérsékleten megváltoznak az anyagok fizikai tulajdonságai, gondolok itt arra, hogy rugalmasabbak lesznek. Dinamikus sportoknál ez elengedhetetlen, mivel szakadás lehet a vége.
2. ATP-szintézis: A mozgáshoz energiára van szükség, amit a szervezet ATP-böl nyer, lehet ezekre úgy gondolni, mint kis energiacsomagokra. A szintézisükhöz pedig oxigénre van szükség, na meg egy kis idöre. Tehát ha az ember nekiugrik intenzíven sportolni bemelegítés nélkül, akkor nincs miböl fedezni az energiaszükségletet. A pulzus alacsonyabb, a vér kevesebb oxigént szállít, tehát kevesebb ATP is termelödik.
Gondolom aki bicajozik, vagy fut bemelegítés nélkül, az se rögtön lemegy és két másodperc múlva maximumon van, tehát "bemelegít".

efi 2019.03.14. 16:53:20

@redhusky:
Nem vagyok 2 mp alatt maximumon. De ez a nyújtás, feszegetés, kínzás, bohóckodás nem az én esetem, főleg nem utána. Soha semmi bajom nem volt még emiatt.

Focus On

A FocusOn blog a testi, lelki, szellemi egészség témáira koncentrál.

Friss topikok

Címkék

1848-49-es forradalom és szabadságharc (1) acroyoga (3) agresszió (1) agy (12) ajándék (1) alvás (1) átlaghőmérséklet (1) bántalmazás (1) befagyasztva (1) betegség (1) boldogság (1) döntésképes (1) egészség (21) egészségmegőrzés (1) egészségnevelés (8) egyenjogúság (1) életkor (1) életmódváltás (1) ENSZ (2) érintés (1) érzelem (1) Európai Unió (1) fájdalomcsillapító (2) fascia (1) fegyver (1) felmelegedés (1) férfiak (1) fogadalom (1) fogamzásgátlás (1) Föld (5) gyerek (7) gyereknevelés (4) hőség (1) immunrendszer (1) iskola (1) jóga (6) karácsony (1) kiállítás (1) klíma (3) klímaváltozás (3) kommunikáció (10) környezetvédelem (1) kötőszövet (1) kutatás (15) láb (1) lélek (14) Magyarország (1) masszázs (1) meditáció (1) megkönnyebbülés (2) mentálhigiéné (1) migráció (1) mozgás (11) mozgásszegyény életmód (2) műanyag (1) munkaügyi központ (1) nagykorúság (1) nők (2) okostelefon (2) oktatás (6) Olimpia (1) önkéntes (1) onlinetanfolyam (2) párkapcsolat (1) pénz (2) politika (1) psziché (21) pszichológia (1) Rio (1) siker (11) sport (1) stresszkezelés (6) stresszoldás (10) találmány (1) tanács (1) tanár (2) tanfolyam (1) tanulás (2) társas kapcsolatok (11) természetvédelem (10) test (8) thaimasszázs (1) tudomány (23) túlfogyasztás (1) túlpörgés (1) újév (1) ülőmunka (2) unalom (2) ünnep (1) USA (2) vélemény (13) véna (1) videó játék (1) Világörökség (1) visszér (1) visszértágulat (1) WWF (2) Címkefelhő