Folytatódik a hosszútávú felmelegedés, 2017-ben az átlaghőmérséklet 0,9 Celsius fokkal melegebb volt, mint 1951-1980 között – derült ki a NASA vizsgálataiból. Ez most csak a második helyre volt elég, 2016-ban ennél is forróbb volt a helyzet.
A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) tudósai ettől független elemzésben úgy találták, hogy 2017 csak a harmadik legmelegebb év volt eddig. Az eltérés a rangsorban a különböző mérési módszereknek tudható be, de a két intézmény adatai egyeznek annyiban, hogy 2010 óta mérték az öt legmelegebb évet a Földön.
„Annak ellenére, hogy a világ egyes részein az átlaghőmérsékletnél hidegebb van, ha a bolygót általánosságban figyeljük, az utóbbi 40 évben folytatódik a gyors felmelegedési trend– hívta fel a figyelmet Gavin Schmidt, a Goddard Institute for Space Studies igazgatója.
A Föld felszíni átlaghőmérséklete 2 Fahrenheit fokot, (valamivel kevesebb, mint 1 Celsius fokot) emelkedett az elmúlt évszázadban, ami a megnövekedett széndioxid kibocsátásnak és más emberi tevékenységeknek köszönhető. 2017 volt sorban a harmadik olyan év, amelyben a globális átlaghőmérséklet több mint 1 Celsius fokkal felette volt a XIX. század végi értékeknek.
Az olyan jelenségek, mint az El Niño vagy a La Niña, a globális szél és időjárásmintákban okoznak változásokat, rövidtávon az egész bolygó átlaghőmérsékletére hatással vannak. Az aszályos, száraz időszakot kiváltó El Niño gyakorlatilag befolyásolta 2015 legnagyobb részét, és 2016 első harmadát. De még abban az elemzésben is, amelyből kivették e két időjárási minta hatásait, 2017 a harmadik valaha volt legmelegebb év volt.
Az időjárási dinamikák gyakran vannak hatással a helyi időjárásra, így a Földnek nem minden területén tapasztalhatták a felmelegedés hasonló mértékét. Mindenesetre például 2017-ben Amerikában a NOAA szerint az átlagos évi középhőmérséklet 48 államban a harmadik legmelegebb volt.
A felmelegedési trend a sarkvidéki területeken a legerőteljesebb, itt tavaly is folyamatosan vékonyodott a jégtakaró.
A NASA adatait 6,300 földfelszíni, hajókra és bójákra telepített, valamint sarkvidéki kutatóállomásokról gyűjti össze.
Az adatokat olyan algoritmussal elemzik, amely figyelembe veszi az állomások földrajzi elhelyezkedését és a városi fűtés hatásait, ezek ugyanis hatással lehetnek a végső számításokra. A végső értéket vetik össze az 1951-1980-as időszakkal.
A NOAA tudósai megközelítőleg ugyanezzel az adatbázissal dolgoznak, de másik időszakot vesznek összehasonlítási alapnak, és más módszerekkel elemzik a sarkvidékeket és a globális hőmérsékletet.
(forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2018/01/180118173711.htm)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
