Focus On

Ideje arra koncentrálni, ami igazán számít.

Hatékony integráció
A roma integráció egyik sarokköve a roma nők helyzetének javítása.

 

gypsy.jpg

A minap részt vettem egy konferencián, ami a roma lányok integrációjával foglalkozott. A kérdés még az unióban sem kap teret, Magyarország az első, ahol ezzel kapcsolatos pályázatokat írtak ki.

Magyarországon a roma nők között a foglalkoztatottság 20 százalékos, vagyis 80 százalékuk nem dolgozik. Miért probléma ez? A foglalkoztatottság szorosan összefügg a képzettséggel, a képzettség a világhoz való viszonyulással, ez pedig az integrációval.

A roma integráció egyik sarokköve a roma nők helyzetének javítása.

Kezdjük az elején: a tapasztalat szerint a roma integrációhoz nem elég a jó szándék, ismerni kell azt a közeget is, ahonnan ezek az emberek származnak. A roma társadalom heterogenitása például fontos tényező. Másként gondolkodnak a nők helyzetéről, helyükről a világban az oláh cigányok és a beás cigányok is.

Nem lehet változtatni akarni mindenáron! Annak semmi értelme, hogy bekopogunk egy cigány családhoz, hogy márpedig a maga lányának tanulni kell, mert csak akkor viszi valamire! Ez életszerűtlen. Beszélgetni viszont kell... Ebből kiérlelődhet az elképzelés személyre szabottan, mert lehet, hogy Marika a hagyományt szeretné továbbvinni, míg Rózsi mindenáron tovább akar tanulni, viszont a közösség mindkettőnek nagy lakodalmat és jó férjet akarna.

Nagyon fontos ismerni az adott közeget, mert segíteni csak akkor lehet, ha tisztában vagyunk azzal, hogyan élnek, reagálnak, működnek együtt azok az emberek, akiknek segíteni akarunk. Tisztában kell lenni a szokásokkal, a hagyományokkal, az ő „nyelvüket” kell beszélni.

Azok a programok működnek majd, ahol komplexen foglalkoznak az egyénnel és a közösséggel. Mert egyéni lemorzsolódás nincs. Az a gyerek, aki lemorzsolódik, annak van egy családja is.

A megoldás?

Anélkül, hogy feltalálnám a spanyolviaszt, összefoglalom inkább a konferencia egyik szakértőjének előadását, aki szerintem tudja, hogy mit beszél, mivel a végeken dolgozik, Borsodban, Hajdú-Biharban és Szabolcsban. Szakkollégiumot vezet, ahol néhány év alatt számos fiatal roma lányt segítettek óvodapedagógusi végzettségük megszerzéséhez. Ezek a nők azóta óvónőként dolgoznak.

Szerinte a roma fiatalokat a következő dolgok gátolják az énkép és az önismeret kialakításában.

Szegregáció. Rengeteg szegregált település és településrész van Magyarországon, minél inkább kelet felé tartunk, annál inkább nő a számuk, annál embertelenebb körülményekkel.

A szegregált életkörnyezetben - ami nagyon sokszor párosul halmozottan hátrányos helyzettel -, a 3-12 éves kor közötti gyerekek egyszerűen nem kapják meg azokat az élménycsomagokat, személyiségfejlesztő élményelemeket, amelyek később nehezen, vagy egyáltalán nem pótolhatóak.

Egy példát hozott a hajdúböszörményi szőlőskertből, ahol megközelítőleg 1000 ember él, 80 százalékuk cigány. Mint mondta, az életkörülmények egységesen felháborítóak, a nyomor embertelen. Amikor az óvodában megkérdezte szeptemberben az óvónő a gyerekeket, hogy milyen nyári élményeik voltak, a kérdést sem értették. Megkérdezte, voltak-e olyan helyen, ahol máskor nem. Erre néhányan elmesélték, hogy voltak egyszer fagyizni.

Ezeknek a gyerekeknek az egyetlen nyári élményük egy fagyizás.

 

Mondhatnánk, hogy sokan vannak ezzel így, de azért azt látni kell, hogy egy olyan gyereknek, akinek gyakorlatilag nincs élménye az utcán kívül, ahol felnő, képtelen lesz hat évesen bekapcsolódni az iskolai folyamatokba. Hiszen rendkívül szűk az élethelyzet repertoárja, azaz, nagyon kevés az olyan helyzet, amiben megtanulhatná, hogyan kell helytállni, viselkedni, problémákat kezelni. Ez pedig meghatározza a későbbi életet.

Mindez magával hozza, hogy aki ilyen közegből kerül ki, a társadalmat tekintve is csak ebben a szűk közegben képes mozogni. Amikor a többségi társadalomba kikerülnek, és találkoznak egy problémával, nem tudják, kit kell felhívni telefonon, hogy kell egy postán, önkormányzatnál ügyet intézni. Fogalmuk sincs róla.

Magyar iskolarendszer. Szándékosan mondott iskolarendszert köznevelés helyett. Sok olyan elemet hordoz még a XIX. századból, amelyeket eddig nem tudtunk levetkőzni, és amelyek óriási akadályai annak, hogy ez az iskola rugalmasan legyen képes a különböző atipikus szocializációs helyzetek kezelésére – mutatott rá. Az egész rendszer alapvető átgondolása nélkül teljesen felesleges az integráció, minden csak maszatolás – hangsúlyozta.

Hozzátette, Borsodban, Szabolcsban és Hajdú-Biharban nem látszik az a fajta törekvés, koncepció, ami segítene. Felhívta a figyelmet, hogy ugyan az interneten hozzá lehet férni a modern módszertani tanítási bázishoz, aki akarja, használhatja, a magyar iskolarendszer azonban olyan, mintha ebből semmi nem szivárogna át. Sok helyen ugyanaz a frontális tudásátadás zajlik, amit már a többségi társadalom gyerekei sem tudnak befogadni – jelezte.

Értékválság. Ezzel egyébként mindenki szembesül, de képzeljük csak el, mekkora a szakadék a valóság és az interneten látott világ között egy kis faluban! Ez a feszültség, ami a rögvalóság és az internet világa között húzódik, normál működésben feldolgozhatatlan. Eszképizmust, menekülést hoz magával, a drogokhoz és az alkoholhoz, ami már 12-13 évesen már beépül a mindennapokba.

Perspektívátlanság. Egy szőlőskertben élő csak mikrocélokkal rendelkezik, a mai nap az egyetlen távlat.

A szülői életmodell hiánya. Habár a közmunkaprogram nem tökéletes, de azt lehet látni, hogy némileg megmozgatja a társadalom alsó szegmensét, behozza ugyanis az életükbe az addig nem létező munkába járás modelljét – mondta.

Mindez azt eredményezi, hogy a bekerülő és az iskolai folyamatokon bukdácsoló vagy azt éppen túlélő gyerek számára a reális önismeret nagyon hamar fikcióvá válik, aminek egyik következménye a tartós kudarc.

 

A hátráltató tényezők között mindenképpen fontos, hogy a roma gyerekek többsége több generációnyi mélyszegénységben nő fel. Móricz Zsigmond is ír már a Péróról 1932-ben (http://epa.oszk.hu/00000/00022/00534/16638.htm), az állapotok kísértetiesen hasonlóak a 2016-os helyzethez.

A nyomor évszázadokon át termelődik újra. Ebben az állapotban nem hiányszakaszok vannak, itt évszázadok óta mindenki nincstelen.

 

Mit lehet tenni?

Az egyik lehetőség az intézményesített nevelés csatornája a szakértő szerint, aminek a bölcsődétől a felnőtt lét küszöbéig kéne tartania. Az intézmény igenis képes pozitív tettekre – állítja, példaként hozva fel az óvodát, ahol sokkal kevesebb a probléma. Hangsúlyozta, az óvodai gondolkodás pszichológiája alapból sokkal befogadóbb, toleránsabb és innovatívabb.

A gond első osztályban kezdődik, amikor az óvodában addig biztonságos közegben élő gyerek egy egészen más követelményrendszerben találja magát, más világhoz kell alkalmazkodnia. A szakértő javasolta, a tanítónők menjenek el látogatóba az óvodába azokhoz a gyerekekhez, akik hozzájuk kerülnek majd az első osztályba. Nézzék, ismerjék meg őket, lássák, miben jók, mi érdekli őket. A válasz az volt, nem ez a megoldás, a gyerek menjen el az iskolába, nézze meg, mi a követelmény, mihez kell alkalmazkodni. Persze ez az elem is fontos, de

sokkal fontosabb lenne, hogy aki kapja a gyereket, tisztában legyen azzal, mit kap. Így nem egy egységes szintű, szocializációjú, érzelmi hátterű gyerektömeget lát a tanító, hanem az egyéniségeket, akikhez ő is tud viszonyulni.

A szakértő szerint a megoldásban azt kell figyelni, mely területeket lehet egyszerűen, mindenki számára érthetően kijelölni az önismeret, pozitív énkép kialakításában. Ezeknek a területeknek a fejlesztésére konkrét módszereket dolgoztak, ki gyakorlati útmutatót készítettek.

Mindez persze nem működik, ha a család és a szülő nem motivált abban, hogy gyereke intézményi teljesítménye megfelelő legyen; ha az intézmény nem elég rugalmas abban, hogy az atipikus szocializációs helyzeteket képes legyen kezelni; és végül nem működik a közeg nélkül, ami ezt a folyamatot segíti.

És a végére egy gondolat: ne legyünk korlátoltak! Az integráció létkérdés. Akár színtiszta önzésből is. Ha a többségi társadalom nem oldja meg ezt a problémát, annak kárát látja. Mivel a sikeres gyerekből lesz a sikeres felnőtt, ami pedig az egész társadalom sikere, minél több sikertelen gyereket termel ki egy társadalom, annál sikertelenebb lesz a közösség maga.

A bejegyzés trackback címe:

https://focusonblog.blog.hu/api/trackback/id/tr858734244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsuzsi25 2016.05.22. 16:59:38

Ez most komoly??? Mint HR-es mondom: rengeteg munkahely lenne. De a segely sokkal kenyelmesebb, + a segelyert valo szules is sokkal kenyelmesebb. A sikertelen gyereket NEM! a tarsadalom termeli ki, hanem maguk a szulok, akik munka helyett egymas utan szulik a kolykoket. A 3. generacio szuletik a ciganykknal ugy,hogy azt latja: dolgozni nem.kell, majd az allam eltart. Ez miert a tarsadalom hibaja?

Az integraciorol: maximalisan egyet ertek veled abban amit a cikkben leirtal, kedves posztolo: "nem a cigany gyerek hibaja, hogy keptelen beilleszkedni, azt a viselkedes format gyakorolja, amit hozotott" Viszont akkor sem ertek egyet az integralt oktatassal!! Ne az en gyerekemen kiserletezzenek, ne az en gyerekem jojjon haza tetvesen, ne az en gyerekem osztalykozosseget bomlasszak. Ertem en, hogy nem a cigany gyerek tehet rola, de ebbol nem kovetkezik, hogy akkor rakjuk ossze a ciganyt a magyarral....mert az en gyerekem lesz terror alatt, az en gyerekem lesz bomlasztva stb.

Gyanitom, ez a komment nem fog kikerulni,.mert a liberalisok csak a sajat velemenyuket fogadjak el, maset nem (s mint igy, nem is nevezhetok liberalisnak) de azert olvasd ezt el kedves posztiro, es gondold d vegig amit irtam, es krdezz meg par anyukat, akik arra lettek kenyszeritve, hogy ciganyokkal kelljen egyutt "tanulniuk" (bocs) --> jarniuk egy iskolaba.
En megtudom fizetni a magan oktatast. De mi van azokkal a szulokkel akik kemenyen dolgoznak egy gyarba, ketten maximum netto 200 ezret visznek haza mert az adojuk arra megy, hogy a ciganyoknak legyen mindenfele tamogatas, a dolgozo szulo gyereke meg emiatt fogja a fejet otthon, hogy "mar megint osszevertek az iskolaban, mar megint elloptak a tizoraijat stb, mh? Velul.mi van?
veluk nem vagy szolidaris?

-JzK- 2016.05.22. 16:59:40

Biológiai értelemben nem vitatéma, hogy az emberiség egy fajt alkot. De mit is jelent ez? Mindössze annyit, hogy a faj bármely termékeny tagja, bármely ellenkező nemű termékeny tagjával termékeny utódokat képes nemzeni. Ennyit jelent az „egy faj vagyunk” – és nem többet. Nem jelenti azt, hogy egyformán nézünk ki, hogy egyforma képességekkel, kvalitásokkal rendelkezünk, és főleg nem jelenti azt, hogy egyformán értékesek tudunk lenni az emberi nem előrehaladása szempontjából. Megjegyzem, a kutya pl. egy faj a szürke farkassal is, és a kutyákon belül is micsoda különbségek vannak. Ugyan miért tagadjuk le, hogy az emberi fajon belül is óriási különbségek vannak? Érdemes utánanézni a következő természettudosóknak: Arthur Jensen, Richard Lynn, J. Philippe Rushton, Charles Murray, Chris Brand, Richard Herrnstein. Mind-mind ismertek – többek között, hogy kivágták a biztosítékot a politikailag korrekt tudományos közéletnél azzal, hogy az emberi (nagy)rasszok közti biológiailag determinált különbségeket feszegették. Na és érkezett munkásságukra érdemi cáfolat, vagyis annak BIZONYÍTÁSA, hogy felméréseik alaptalanok, módszertanuk hibás, következtetéseik pedig tévesek? NEM, pusztán PC alapon letromfolták őket, hogy ilyen nem „illik” (=szabad) mondani.

Szóval természettudományos alapon nem állítható, hogy az emberi faj minden egyes tagja egyenlő mértékben részesedik születésénél fogva azokból a kvalitásokból, amelyek a mi civilizációnkban való értékes léthez szükségesek. Meg aztán itt a nature-nurture vita. Amit persze szintén nem a ókori hellén és skokasztikus bölcselet által kimunkált, szigorúan kötött, a logikára és tiszta érvekre alapozott vitatechnika szerint intéznek nyugaton, hanem politikai érvekkel és módszerekkel. Én ebben nem hiszek. Egyrészt azért, mert ez az emberiség intellektuális öngyilkossága, és főleg egyáltalán nem is igaz. A cigányságra konkrétan rátérve: Isten látja lelkem, nem érzek irántuk sem haragot, sem gyűlöletet, nem csikorgatok a fogamat, hogy vigye el őket az ördög. Csak egyszerűen már nem hiszek bennük. Mert ha annyi lenne a megoldás, hogy támogassuk, szeressük, „integráljuk” őket, akkor valamelyik ország már csak megcsinálta volna a sok közép-kelet európai ország közül, ahol cigányok egyáltalán élnek. De EGYIKNEK SE SIKERÜLT. Költhetik nyugodtan az eurómilliárdokat is, egy fikarcnyival sem tartanak előbbre. Nem mi tehetünk róla, és nem a magyar nép állítólagos „rasszizmusa” az oka a problémáiknak. A balliberális váddal szemben a magyar népnek egyetlen más néppel sem volt különösebben baja, a svábok pl. gazdagabbak is voltak, mégis csak mesterségesen, ’45 utáni SZEB-es hangulatkeltéssel sikerült ellenük hangolni a népet. (Tehát nem „irigyek” vagyunk, csak a sunyi módszerekkel való meggazdagodást ítéljük el.) Az az igazság, hogy az az elképzelés, hogy radikálisan különböző etnikumú, kultúrájú népcsoportok egy területen való laktatása működhetik, téves. A multikulti nem működik, csak hasonló kultúrájú és etnikumú népelemek között. Egy magyar és egy szlovák együtt tud élni, egy a magyar (szlovák, román, finn, stb.) és egy cigány pedig valamiért nem. Ezt be kellene látni, és nem négyszögesíteni tovább a kört. És ennek nem az az oka, hogy ők gonoszok, vagy mi „gyűlöljük” őket, hanem mert mások. Az oroszlánt sem lehet egy ketrecben tartani az antiloppal. Mi nem vagyunk közéjük valóak, és ők se valóak miközénk, az együttélés nem lehetséges, csak társadalmi konfliktust és erőszakot szül. És ez szintúgy igaz az arabokra vagy afrikai feketékre. Ha sajnáljuk is utóbbiakat, a nyomorukra akkor sem az a megoldás, hogy akkor pár milliót (tízmillióakat?) miközénk telepítünk (és eltartjuk őket, ugye). Abba csak mi is belerokkanunk, meg mi lesz az otthon maradt többi százmilliónyival? Aki bejutott, az jól járt, aki nem, az meg úgy járt? Vagy jöjjön mindenki? Jó vicc...

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2016.05.22. 16:59:49

Iskolázatlan, 15 évesen már többgyerekes, motiválatlan, szocializálatlan munkaerő sehol sem kell, ezen nem kell csodálkozni

dunántúli gyerek 2016.05.22. 16:59:53

Ebből a cikkből az derül ki, hogy mivel a 800 éve itt élő romákok asszonyainak 80%-a semmire sem jó, ezért mindenképpen be kell fogadnunk minden életéért futó arab asszonyt, aki nemcsak hogy nem dolgozik és nem is akar, de az integrációt segítendő a nyelvet sem ismeri és nem is fogja.

A roma integráció nagy sikerére való tekintettel a cigányasszonyok koordinálhatnák az arab betelepítést és integrációt európa szerte.

Szalay Miklós 2016.05.22. 16:59:59

A következő linken letölthető egy írás, melyben megtalálható, hogy milyen elvek mentén lehetne sikerre vinni a hátrányos helyzetű kisebbségek, a cigányság felzárkóztatását, és van benne egy konkrétabb programjavaslat is. (Utóbbi az írás végén található. Emellett szó van benne még arról, hogy hogyan lehet helyesen szemlélni, jellemezni, összehasonlítani különféle csoportokat, és hogy milyen módszerek állnak rendelkezésre az előítéletek csökkentésére.):

egyvilag.hu/temak.shtml#temaid069

(A legfelső sor a kép tetején, "A csoportok problémáinak kezelése". Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja módszeresen, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ. Ajánlom még belőle idevágólag az "Attitűdök, sztereotípiák, előítéletek" című részt.)

Rébusz 2016.05.22. 17:00:02

Egy pár ötlet: a szülők esetében lehetne a segélyeket, támogatásokat, kurzusokon való részvételhez kötni. Népfőiskolák létrehozása akár. A gyerekek esetében én sem gondolom, hogy egy iskolai tantervet kellene igazítani egy valamilyen óvodából, óvodai közegből érkező gyerekekhez, így borítékolható is egy lemaradás a többi gyerektől. Helyesebbnek tartanék egy év felkészítést, felzárkóztatást ezeknek a gyerekeknek. Nyugat-Európában ez bevett gyakorlat például a bevándorlók gyerekeinél - ha szükséges a felzárkóztatás. Szerintem az óvodáknak kell olyan szakemberekkel együttműködnie, akik tudják, milyen fejlesztésre van szükség. Óvodai kirándulások bárhová, akár uniós támogatással. Óvodában, ahol még szabad a játék, sokkal nagyobb lehetőség van egyéni fejlesztésre, odafigyelésre, mint egy kötött órarenddel, napirenddel, tematikával, módszerrel dolgozó iskolának. Fontos lenne, hogy a roma értelmiségből, kultúrából (festők, zenészek, költők) és sikeres vállalkozókból is lássanak példát maguk előtt a gyerekek. Szociális munkások, speciális képzéssel rendelkező óvónők, karitatív szervezetek.

ps3peter 2016.05.22. 17:00:40

Nem tartom magam kifejezetten jobbosnak, egyetlen kérdésem azért akadna.
Bárhol járok a világban mindenhol integrálódó emberekkel találkozok. Integrálódnak az indiai, pakisztáni vendégmunkások az angol, amerikai társadalmakba, integrálódnak a törökök - igaz, általában csak a második generációtól kezdve - a német társadalomba, stb., stb. Vagy akár magamat is mondhatnám, én is integrálódtam a német társadalomba az elmúlt 20 évben.
A fent felsorolt példák közös jellemzöje, hogy a többségi társadalom igencsak keveset tett ezen csoportok integrációjáért, ezen csoportok, vagy gyermekeik rájöttek, hogy integráció nélkül egyszerüen kilátástalanságra vannak ítélve, ezért inkább elkezdenek idomulni a többségi társadalomhoz.
Akkor miért van az, hogy a cigányság, akinek még csak nyelvi korlátokat se kell leküzdenie erre sok-sok generáción keresztül se képes? Mindezt úgy, hogy ugyanazokba az általános iskolákba küldjük öket, mint bárki gyerekét, milliónyi alapítvány segít rajtuk így vagy úgy, milliárdos kormányprogramokat költenek (részben) rájuk.
Mégis lemorzsolódnak, kevés pénzüket pedig inkább dohányzásra, alkoholra, drogokra költik, mint hogy életvitelükben, lakhatásukban jobban hasonlítsanak a többségi társadalom tagjaihoz.
Tudom, én vagyok a rasszista, fúj, meg minden, pedig most tényleg csak elgondolkodtam...

bloglegelő 2016.05.22. 17:00:54

Néhány helyen belenéztem, nem csalódtam - a szokásos üres ömlengés

A pedagógiai tapasztalat és szakértelem jól begyakorlott lenézésével.

midnight coder 2016.05.22. 17:00:56

Anno az 50-es évek előtt a magyar parasztság is hasonlóan szar helyzetben volt. Aztán lett lehetőség a tanulásra - a mostaninál 100x keményebb iskolarendszerben - és a magyar parasztok tömegei emelkedtek ki a paraszti sorból. Mindenféle extra integrációs program nélkül - csak annyi kellett a dologhoz, hogy a paraszt tökéletesen átlássa, hogy a jobb élet kulcsa a tanulás, és hogy azt akarja hogy a gyerekének jobb sora legyen mint neki, és hogy presztízskérdés legyen hogy az ő gyereke segédmunkás vagy egyetemet végzett.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2016.05.22. 17:01:03

asszem egyértelmű a többségi társadalom felelőssége a legnagyobb, többet kell dolgoznunk-adóznunk, hogy több közpénzt kaphasson Marika a hagyományok továbbviteléhez anélkül, hogy tanulnia-dolgoznia kellene és természetesen több pénzt az óvodás cigánygyerekek szórakoztatására!!!

$pi$ 2016.05.22. 17:01:07

"Ezeknek a gyerekeknek az egyetlen nyári élményük egy fagyizás."

Ha nem dolgoztam volna egész életemben, akkor nekem egyetlen nyári élményem sem lenne, mert már régen éhen haltam volna.

alsogood · https://www.facebook.com/everybodyconnected/ 2016.05.22. 17:05:37

@Zsuzsi25: Kedves Zsuzsi!

Írásom nem a szolidaritásról szól! Igyekeztem egy gondolatot átadni, ennyi. Mivel a roma integráció létkérdés a többségi társadalom szempontjából - tetszik vagy sem, de ha nem integrálódnak, akkor belátható időn belül létszámfölénnyel "győznek" - ezért sürgősen hatékony megoldásokat kell találni.

alsogood · https://www.facebook.com/everybodyconnected/ 2016.05.22. 17:06:30

@$pi$: Mivel a szüleik sem dolgoznak, sőt, ugyanúgy élnek, ahogy az ő szüleik, ezért a hatéves cigány gyereknek azt hiszem, ezt nem lehet felróni.

alsogood · https://www.facebook.com/everybodyconnected/ 2016.05.22. 17:07:31

@eßemfaßom meg áll: Azt hiszem, a többségi társadalomnak nem felelőssége a hatékony integráció, hanem létkérdés...

alsogood · https://www.facebook.com/everybodyconnected/ 2016.05.22. 17:11:36

@midnight coder: Gyanakszom, hogy a cigányság a végeken, mivel évszázadok óta ugyanabban a nyomorban él, roppant kevés példát és lehetőséget lát maga előtt. Móricz ír az 1832-es Péróról, ahol tényleg olyan nyomor volt anno, mint mostanság. Ebből kitörni szerintem majdnem lehetetlen.

alsogood · https://www.facebook.com/everybodyconnected/ 2016.05.22. 17:12:20

@bloglegelő: :) Nem szerettem volna ömlengeni. Nem is értem a megjegyzést...

alsogood · https://www.facebook.com/everybodyconnected/ 2016.05.22. 17:16:09

@ps3peter: Ezen a konferencián azt taglalták, hogy azok az emberek,a kiknek kb. az ük-ükapjuk is így élt, elképzelni sem tudnak más életformát. De tényleg vannak olyanok, akiket a családjuk is támogat, tanulnak, végeznek, és utána dolgoznak. Csak ez nagyon kevés... De azok, akik tanulnak és dolgoznak, ugyanolyan hasznos tagjai a társadalomnak. Ebből is látszik, hogy lenne megoldás, csak még nem látszik, hogy mi. Mondjuk nem lenne hátrány, ha a problémára kiírt pályázatok tényleg a problémáról szólnának, és nem a pénzlenyúlásról. Ezért mondom, hogy kell érteni ehhez a dologhoz, csak így lehet segíteni.

alsogood · https://www.facebook.com/everybodyconnected/ 2016.05.22. 17:17:17

@Rébusz: Állítólag a gondok az iskolában kezdődnek... Ott kellene sürgősen hatékony megoldásokat találni.

alsogood · https://www.facebook.com/everybodyconnected/ 2016.05.22. 17:19:35

@-JzK-: @enpera: Ezen tényleg nem kell...

De hát ők itt élnek...

$pi$ 2016.05.22. 18:27:22

@alsogood: "ezért a hatéves cigány gyereknek azt hiszem, ezt nem lehet felróni"

szalmabáb: én soha nem állítottam, hogy a gyereknek kell felróni.

dunántúli gyerek 2016.05.22. 18:27:46

@alsogood: Van ám olyan is hogy endlösung.

Senki nem fogja megoldani a cigánykérdést soha, a cigányoknak meg nem áll érdekükben.

Ha a többségi társadalom valóban veszélybe kerül megoldja máshogy.

kulcsar2011 2016.05.22. 20:26:09

@Zsuzsi25: mint HR-es nem értetted meg a cikket? a probléma mélyebb annál, hogy akarnak, vagy nem akarnak dolgozni

Zsuzsi25 2016.05.22. 20:27:25

@alsogood: Ilyen megoldas peldaul, hogy fizessunk nekil azert, hogy NEM szulnek, nem pedig azert, hogy szulnek. Vagy a sterilizalasert.... ezzel azert eleg sok ilyen problema megoldodna.

Advanced Flight 2016.05.22. 20:27:37

@alsogood: belátható időn belül létszámfölénnyel "győznek" -

Nem, nem, ez tévedés. A cigányok várható élettartama még a híresen szar magyart is alulmúlja. Hiába szülnek gyerekeket, ha aztán 40-50 évesen meghal mind...háziorvos már most sincs a cigánylakta területeken, egyébként pedig előbb-utóbb teljes szegregáció fog bekövetkezni. A városi önkormányzatok mindenütt azon igyekeznek, hogy kitegyék őket a területükről, ráadásul ezt jogilag is könnyű kivitelezni, hiszen sokszor milliós közüzemi tartozásaik vannak, vagy önkényes lakásfoglalók. Egyre több pénzügyi kedvezményt adókedvezmény formájában adnak, amiben ők nem részesülnek. Érdekérvényesítő képességük nulla, se pénzük, se ismeretük arra, hogy kiverekedjenek maguknak dolgokat. A magyarok elmenekülnek a túlcigányosodott településekről, így erősödik a gettósodás is. A tanárok meg nem kínlódnak kezelhetetlen cigánygyerekekkel.
Szóval a "győzelemhez" kicsit több kell, mint szülni néhány gyereket.

annamanna 2016.05.23. 06:05:37

@alsogood: A gondok a családban kezdődnek, konkrétan ott, amire a cikk is rámutat: "A roma integráció egyik sarokköve a roma nők helyzetének javítása.

Magyarországon a roma nők között a foglalkoztatottság 20 százalékos, vagyis 80 százalékuk nem dolgozik. Miért probléma ez? A foglalkoztatottság szorosan összefügg a képzettséggel, a képzettség a világhoz való viszonyulással, ez pedig az integrációval."

A közel-keleti migránsok integrációját is az akadályozza, hogy a nőik nem dolgoznak.
Ha a nő nem dolgozik, akkor rengeteg társadalmi szabály alól fel van mentve, olyanok alól, amik a közös munkavégzés hatékonyságát szabályozzák (pl. időben jelenjen meg a munkahelyen, rendelkezzen a munkához szükséges végzettséggel, képes legyen együttműködni a munkatársakkal, rendelődjön alá a főnök utasításainak - ez nagyon fontos!!! - munkavégzésre alkalmas állapotban jelenjen meg, koncentráljon az elvégzendő feladatra stb)

Aki dolgozik, nagyon szoros társadalmi ellenőrzés alatt áll. Bármikor számon kérhetik, akár a munkahelyen kívüli viselkedése miatt is (ahogy azt az utóbbi időben a Kiss László botrányból láthattuk, ami magával sodorta Aczél Endre karrierjét is egy privát FB-bejegyzés miatt).

Aki nem dolgozik, az kiesik a társadalmi ellenőrzés alól, nem kell fegyelmezetten viselkednie, és ki szeret fegyelmezett lenni? Sokkal kényelmesebb elengedni magunkat és tenni a világra, azt mondani, hogy a külvilágnak semmi köze ahhoz, hogy OTTHON mit csinálunk.

Hogy az ellenőrzés (társadalmi tükör) nélküli élet meddig képes elfajulni, arra elrettentő példa J. Médea, a gyöngyösi gyerekgyilkos anyuka, aki 4 gyerekéből 4-et kísérelt meg éhenhalasztani. Nem dolgozott, és a társadalmi ellenőrzést annyira elutasította, hogy a védőnőt, orvost sem engedte be a lakásba, sőt még az utcára, boltba sem járt el, a szomszédoknak nem köszönt.
Felépített magának egy saját, külön bejáratú világot, ahol csakis az ő szabályai voltak érvényesek, ami fölött istennőként uralkodott, ahol azt csinált, amit csak akart. Meg is lett az eredménye.
Ugyanez mondható el az agárdi gyerekgyilkos családról is, akik J. Médeához hasonlóan szintén elzárták magukat a külvilágtól, szinte hermetikusan.
Ugyanez volt a helyzet a Kulcson kiirtott családnál.
Ugyanez volt a helyzet a szigetszentmiklósi szörnyeteg szülőknél.

A társadalmi kontroll elveszítése után nagyon hamar bekövetkezik az önkontroll elveszítése.
Ennek a fordítottja is igaz - a társadalmi kontroll megerősíti az önkontrollt is.

A gyereknevelés szempontjából ennek azért van különös jelentősége, mert ha az anya nem áll társadalmi kontroll alatt, és ennek megfelelően elégtelen az önkontrollja is, akkor a gyerekét is arra fogja nevelni, hogy nem muszáj alávetnie magát a társadalmi elvárásoknak.
Úgy fogja nevelni, hogy a gyerek képtelen lesz teljesíteni az elvárásokat, nem fog megfelelni a normának, nem tud beilleszkedni a társadalomba.

Ezt mind a roma, mind a muzulmán bevándorló családokban meg lehet figyelni, de általában minden olyan családban megjelenik problémaként, ahol az anya elzárkózik a társadalmi kontrolltól.

Például Damu Rolandnak hiába dolgozott az édesapja; az anyja gyenge önkontrollja (pl. villát szúrt a fia fejébe) később a színész életét is megnehezítette, neki is problémái akadtak az önkontrollal. A családi örökség (a kontrollhiányos anya) megismétlődött a párválasztásában is (Damu Edina esetében).

Ez nem genetika, ez társadalmi szocializáció kérdése, aminek a kulcsa a közösség szabályainak elfogadása, aminek kulcsa a munkavégzés.

A roma integrációt NEM LEHET számonkérni az iskolán, és nem is lehetséges ott megcsinálni, ez nem a tanítónők dolga.

A gyerek ugyanis az iskolából hazamegy, és úgyis azt fogja elsődleges mintának elfogadni, amit otthon, az anyjától lát. Ezt a tanító NEM KÉPES ÜBERELNI, ILYET BŰN ELVÁRNI.
A gyereket NEM LEHET, TILOS A CSALÁD ELLEN HANGOLNI, a szüleivel szembefordítani!!!!!

Ha valaki meg akarja változtatni a roma gyerekek viselkedését, az változtassa meg a roma felnőttek viselkedését.
Hogyan lehet a roma nőket rávenni arra, hogy beilleszkedjenek a társadalomba és dolgozzanak?
Ennek nyilvánvalóan a legegyszerűbb eszköze, hogy ABBA KELL HAGYNI A TÁRSADALOMMAL VALÓ SZEMBENÁLLÁS, a társadalmon kívüliség JUTALMAZÁSÁT.
Tehát be kellene szüntetni az összes olyan juttatást, amihez egy roma nő akkor jut hozzá, ha otthon marad és szül. Csakis kizárólag a munkavégzést volna szabad jutalmazni.

Azt ők is ki tudják számolni, hogy mi éri meg jobban. Ha az otthonmaradást és szülést jutalmazza a társadalom, akkor otthon maradnak és szülnek.
Ha a munkavégzést jutalmazza, akkor dolgozni fognak.

A sikeresen integrálódott romák két társadalmi csoportból származnak: vagy állami gondozásban nőttek fel (mint pl Oláh Ibolya és Bogdán Árpád) vagy dolgozó szülők gyerekei (mint Jónás Tímea és Forgács István). A nem dolgozó szülők (anyák) gyerekeit képtelenség integrálni.
A probléma gyökere a családi minta, és változást csak annak megváltoztatásával lehet elérni.

alsogood · https://www.facebook.com/everybodyconnected/ 2016.05.23. 06:09:37

@annamanna: A cikk nem arról szól, hogy az iskola oldja meg ezt a gondot. Sőt, nem is arról, hogy ez a probléma egyetlen megoldása. A cikk a megoldás egy szeletét ábrázolja. Mivel ez komplex kérdés, a megoldás is csak komplex lehet. A tanítótól pedig nem azt kell "elvárni", hogy bármilyen családi példát übereljen, erről szó sem volt. Sőt, a gyerek család ellen való hangolásáról sem...

Az viszont teljesen igaz, és az írás végén meg is említem, hogy a család támogatása nélkül ez az egész reménytelen....

$pi$ 2016.05.23. 06:10:23

@Advanced Flight: "Egyre több pénzügyi kedvezményt adókedvezmény formájában adnak, amiben ők nem részesülnek."

Az emberiség történetének mintegy 150 ezer évéből körülbelül 50-100 év az, ahol a rászorulók rendszeres, állandó segélyt kapnak szervezett formában. Akinek nincs annak is jár az orvosi segítség, az ingyenes oktatás. Visszás dolog azon aggódni, hogy miért nem kapnak annyit, amennyiből jobban élnek mert a történelem során ennyit még soha nem kaptak.

Az, hogy az adófizetők is kapnak kedvezményt megint csak nem lehet ok arra, hogy méltatlankodjunk miért nem kapnak többet a cigányok. Többet kapnak.

"A magyarok elmenekülnek a túlcigányosodott településekről"

A cigányság cirka 600 éve él magyarországon. Ez alatt az idő alatt az orvosok, a tanárok elsősorban a magyarok voltak. Ha megverik a mentősöket meg az orvosokat, akkor azok elmenekülnek, de azért vegyük észre, hogy még ezzel együtt is baromi jól jártak a magyarokkal. Meg a szlovákokkal is. Még a románokkal is. Ha nincsenek a magyarok már rég elvitte volna őket a kolera. :(

És ez nem rasszizmus, ezek a tények.

siciliano 2016.05.23. 06:11:22

Az integráció egy marhaság.miért kéne őket integrálni?Hogy jó kis konferenciákat lehessen rendezni,mindenféle érdekvédő megéljen ebből a hülyeségből?Aki akart integrálódni már rég kiugrott,a magyar társadalmat se segítette senki az 1000 éves történelme során mégis fejlődik.Mint a svábok,zsidók az üldözések ellenére.Nem akarásnak nyögés a vége...Már Zsigmond király idejében krónikások leírták,hogy a török elől menekülő egy istentelen erőszakos tolvaj vándor nép lépet át a határon a déli végek felől.Mária Terézia rendeletben halálbüntetés terhe mellett megtiltotta a dögevést,és 3 cigánygyereknél több gyereket szétosztatott a jobbágyok között,hogy tanuljanak szántani dolgozni,mai szóval integrálódni.Következő nagy kísérlet a Kádár rendszer,ahol iskolázták,ösztöndíj mellet,munkahely lakás biztosítva..néha dolgoztak, tanulni nem,60% a terror ellenére sem végezte el az általánost az új lakásokat lelakták,és visszamentek a putriba...Tehát miért kell integrálni?

moszkvicssluszkulcs 2016.05.23. 06:11:33

Hatékony integráció???
Képesek egész életüket szüléssel tölteni a gyerekenkénti tizenezer forintokért!!
Gyerek után egy fillért se fizessünk évtizedekig. Utána majd jöhetnek olyan szavak mint integráció, meg értékválság...

bispora 2016.05.23. 06:12:05

@Advanced Flight:
Elvi hibát érzek az érvelésedben. Ha egy cigány nőnek 16 éves korától 30-ig 4 gyereke születik, akkor hiába hal meg 45 évesen, attól még az utódai száma magas meghaladják az 1.3-as gyrekszámú, 35-40 felé szülő magyar nőét. Hogy nem a levegőbe beszélek elég csak visszalapozni a demográfiai felmérésekbe: a cigányság létszáma az 1930-as százezerről ma milliósra duzzadt. Ez pont tízszereződés, míg a magyarok létszáma közben enyhén csökkent.
A "győzelemhez" valójában csak egyetlen dolog szükséges, több utódot létrehozni, mint a versenytárs. Amúgy a borsodi régióban elég megnézni néhány eredetileg magyar, mára meg színcigánnyá vált falut, hogy az ember lássa a folyamatot a maga valóságában. Erre a folyamatra van sok példa a világban: az arabok Izraellel szemben sokat hangoztatják, hogy az csodafegyverük a muszlim nők méhe.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2016.05.23. 06:13:01

"80 százalékuk nem dolgozik." "A roma integráció egyik sarokköve a roma nők helyzetének javítása."

Javítása? Miért, akarnak dolgozni, csak valaki nem hagyja őket?

"Ezeknek a gyerekeknek az egyetlen nyári élményük egy fagyizás."

Talán mert fagyit nehéz lopni. De most tényleg, higgyem el, hogy nem TELIK nekik egy-egy fagyira sem? Megkérdezte valaki a szülőket, hogy vajon szerették volna-e a gyereket többször is fagyiztatni? Én a város szélén levő cigánytelepen régebben azt láttam, hogy a gyerekek ki vannak csapva, az anyjuk ül a ház tövében és cigizik, és azt sem tudja, a kölykei hol járnak éppen. Ne legyünk kétszínűek, az nagyon ártalmas. Ez a kétszínűség az egyik fő oka annak, hogy a cigányok itt tartanak, mert ötven éve csak maszatolgatjuk a "cigánykérdést".

"Egy példát hozott a hajdúböszörményi szőlőskertből, ahol megközelítőleg 1000 ember él, 80 százalékuk cigány. Mint mondta, az életkörülmények egységesen felháborítóak..."

Én láttam olyan falut az ukrán határon, ahol az emberek 80%-ának nincs munkája, de az ablakban virág volt, az utca pedig fel volt söpörve.

"azért azt látni kell, hogy egy olyan gyereknek, akinek gyakorlatilag nincs élménye az utcán kívül, ahol felnő, képtelen lesz hat évesen bekapcsolódni az iskolai folyamatokba."

Így van. Azért sem, mert az anyja nem zavarja el az iskolába minden nap, és ha elmegy, akkor is buta szegény, és nem tud öt percig odafigyelni. Nos, az ilyen gyerekeknek kel külön iskola. Csak amit az ország közepén SNI-nek hívtok, azt keleten szegregációnak, mert ott ezeknek a gyerekeknek a zömét a cigányok adják. Ha lehetne velük úgy bánni, ahogy a buta gyerekkel kell, és lehetne a tanító velük szigorú, és nem lenne bocsánatos, ha csak el-eljárogatnak, akkor megtanulhatnának olvasni, írni, számolni. De mivel cigányok, ezért a szigorú tanár csak rasszista. No, ez az a maszatolás, amiről az előbb írtam.

Sir Galahad 2016.05.23. 06:13:34

Szerintem a szerző fordítva ül a lovon. Az integráció nem a többség számára fontos - mi, köszönjük szépen, megvagyunk a kisebbség nélkül is valahogy - , hanem fordítva. És sürgős is. Az elmúlt pár évtized azzal telt, hogy ömlöttek a milliárdok az integrációba, programok készültek, természetesen mindig a kisebbség érdekeit szem előtt tartva - az eredmény nulla. Ebbe, ahogy látom, a többségi társadalom egyre nagyobb hányada un bele. Egyre többen gondolják azt, hogy ha ez nem volt elég a beilleszkedéshez, akkor semmi sem lesz, és el tudjuk költeni a pénzt hasznosabb dolgokra is, mint hogy erőltessünk valamit, amire a másik oldalon minimális a fogadókészség (nem nulla, mert látni példákat a felemelkedésre is, de az csepp a tengerben). És ha ezt elég sokan felismerik, akkor a többségi társadalom egészen más elvek mentén akar majd bánni a kisebbséggel, lásd a radikális párt erősödését, az érpataki modellt, a miskolci gettó kíméletlen felszámolását satöbbi. Az pedig nem lesz jó, és nem a többségnek, hanem a kisebbségnek.

alsogood · https://www.facebook.com/everybodyconnected/ 2016.05.23. 06:22:53

@Androsz: Egyről beszélünk. A probléma a családban kezdődik. De kérdem én - és ebben semmiféle együttérzés vagy sajnálat sincs -, hogyan tudna egy roma nő mintát adni a gyerekének, amikor még az ük-ükanyja sem nyújtott az ük-ük leszármazottnak? Valahol meg kell törni a folyamatot, különben üldögélhetünk a 22-es csapdájában.

A roma nőket meg kell például tanítani játszani a gyerekükkel, mert - ami számomra a világ legtermészetesebb dolga: játék a gyerekemmel -, arról azt sem tudják, hogy létezik. Honnan tudnák, sosem tapasztalták? És erre például léteznek egyébként sikeres programok.

Exploiter 2016.05.23. 07:47:23

@alsogood:

Meg kell tanítani játszani...? Most komolyan, ha itt tartunk, akkor az van, hogy az érintett csapat érzelmi és értelmi fogyatékos. Egy technológia alapú társadalomban az életképessége konkrétan nulla. A magyar társadalom ilyem téren kihívásokkal küszködik, ami nagy baj, de még mindíg akkora a különbség, hogy az fel sem fogható.
Valószínűleg nekik, is össze kéne dobni egy saját országot a közel-keleten, aztán éljenek úgy, ahogy akarnak, ne a mi felelősségünk legyen már ez az egész. Mert nem az.

Conchobar 2016.05.23. 07:47:43

"Az integráció létkérdés. Akár színtiszta önzésből is. Ha a többségi társadalom nem oldja meg ezt a problémát, annak kárát látja" - Abból semmi jó nem származik, ha a többségi társadalmat baszogatják a kisebbség integrációjával. A kisebbséget kellene ezzel győzködni, nem többségieket, elvégre a kisebbségiek az integrálandók (mégha nagyobb is a hajlandóság a többségiekben). Vagy inkább valóban az a helyzet, hogy a cigányság számára nem létkérdés az integráció? Az integráció csak a többségi társadalom számára létkérdés? Mert akkor ezen kellene legelőször változtatni

midnight coder 2016.05.23. 07:47:53

@alsogood: Szerintem kb. pont annyi példát lát maga előtt, mint az 50-es évek magyar parasztja. Sőt, még többet - ez utóbbinak nem volt tévéje, rádiója ami ma a legcsóróbb cigány számára is elérhető. Sőt, gyakran villanya sem volt, és kajája is alig. Apuka-anyuka látástól mikulásig dolgozott - sőt, általában a gyereknek a tanulás mellett a létfenntartásba is be kellett szállnia. Itt szerintem inkább a motiváció a különbség. A magyar parasztnak az volt a lényeg, hogy a gyerek vigye valamire, még akkor is ha ezért komoly áldozatokat kellett hozni az akkoriban amúgy sem túl magas életszínvonalból.

annamanna 2016.05.23. 12:56:40

@alsogood: "A roma nőket meg kell például tanítani játszani a gyerekükkel, mert - ami számomra a világ legtermészetesebb dolga: játék a gyerekemmel -, arról azt sem tudják, hogy létezik."

Jó, akkor nézzük innen a dolgot. Legyen az ugróiskola egy példa a játékra. A játék lényege, hogy aki be tudja tartani a szabályokat, az feljebb jut, aki nem tudja betartani (mert például nem sikerül a megfelelő helyre dobnia, vagy eltéveszti az ugrást), annak várnia kell arra, hogy újra sorra kerülhessen.
Általában a játék lényege az, hogy meglehetősen oldott körülmények között segít követni a felnőtt mintákat, és megtanít a szabályok betartására. A játéknak rendkívül fontos eleme a szabályok betartása.
Ahhoz, hogy a roma nők játszani tudjanak a gyerekeikkel, nekik is be kell tartaniuk a szabályokat. Ahhoz, hogy betartsák a szabályokat, el kell fogadniuk egy maguk fölött álló tekintélyt. A tekintély elfogadásához kell, hogy valamiféle súlya, tétje legyen a dolognak. A gyerek elfogadja a szülő tekintélyét, mert tőle függ az élete. A dolgozó elfogadja a főnök tekintélyét, mert tőle kapja a fizetését. Az ember elfogadja Isten tekintélyét, mert az egész örökléte tőle függ.
A roma nő kinek a tekintélyét fogadja el és miért? Például azét, aki megveri? Akit csak veréssel, agresszióval lehet kényszeríteni valamire, az valójában megveti az agresszort, és lázad ellene. Vagy talán elfogadja az állam tekintélyét, ahonnan kapja a segélyt? Ha az állam mindenféle ellentételezés nélkül biztosítja a segélyt, akkor nincs semmiféle ráhatása a viselkedés szabályozására.
Ami egyedül képes volna hatni egy felnőtt nőre, az az, ha a munkája után kapna jutalmat. Ez valódi tekintélyt jelent és valódi szabálykövetést eredményez. Először ezt kell megtanulnia ahhoz, hogy képes legyen a gyerekével való játék során viselkedési mintákat átadni és megtanítani a szabályok betartását.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2016.05.26. 08:16:54

@Sir Galahad: @Exploiter: @alsogood: @Conchobar: @midnight coder: @annamanna: Kialakult itt egy viszonylag egységes véleménysor: a cigányokkal csinálni kell valamit, mert maguktól nem fognak megváltozni. Ha csak ennyit sikerülne hivatalosan is kimondani, már az is áttörés lenne. Merthogy ilyet a demokratikus Unió véleményszabadsága nem enged meg, és azonnal mi leszünk a nácik, ha ilyet mondunk. Pedig nagyon kellene már. Ez a cigányok érdeke is lenne, hiszen ha ők azért nyomorognak, állítólag, mert a helyzetük nyomorúságos, akkor nekik is szükségük van a változásra. Az nem fog segíteni, ha mi sem járunk iskolába és mi is szutyokban éljük le az életünket, alkalmi munkából és lopásból önsegélyezve magunkat. Az kellene, hogy ők változzanak. Elfogadom a kulturális különbségeket, neveltetési módszerbeli eltéréseket, elfogadom, hogy ordítva beszélgetnek egymástól két méterre, én csak azt nem fogadom el, hogy évtizedek óta senki nem meri kimondani a valóságot. Illetve volt, aki kimondta, de ő lett a veszélyes szélsőjobb, aki jujuj, már keresgéli a koncentrációs tábornak alkalmas helyeket.

Ti is látjátok ugyanezt. Az integráció azt is jelenti, hogy a mindenkire vonatkozó szabályok rájuk is vonatkoznak. És nincs pardon csak azért, merthogy ők hátrányosak. Az nem lehet mentség az életmódszerű kötelességszegésekre.

Ha a demokratikus és társadalmi érzékeny tolerabrigád nem csak a száját jártatja, védve érezve magát a terveik megvalósulásának gyakorlati esélyétől, akkor elfogadja és hirdetni kezdi, hogy a cigánygyereknek iskolába kell járnia. Ha nulláról kell kezdenünk, akkor is kezdjük el végre. Ha a hátrányos gyereknek nem megy az iskolábajárás terhének elviselése - ezt el tudom hinni -, és nem megy a tanulás, mert az agyát eddig senki sem pallérozta mesékkel, jó példa mutatásával, neveléssel, akkor olyan iskola kell, ahol erre külön gondolnak, és azt a célt tűzik ki, hogy ezen túljussanak. De azoknak a gyerekeknek, akiknek ez nem akkora probléma, és képesek felvenni az általános iskolákban ma megszokott tempót, azoknak JOGUK VAN ahhoz, hogy az ő képességeiknek megfelelő iskolázást kapjanak, és ne hátráltassa őket a lemaradók tömege. Valóban, ennek megítélésében nem szabad azt nézni, hogy cigány vagy nem cigány. De ha a lemaradók nagy része cigány, akkor ezt ennek ellenére is a tényleges helyzetnek megfelelően kell kezelni, és nem pardonkodni, szenteskedni, hogy hűha, mi most szegregálunk, és szembemegy az európai értékrenddel, ha kiderül, hogy a gyengéknek létrehozott felzárkóztató iskolákat hátrányosék töltik fel a gyerekeikkel. Ha a lemaradók zöme cigány, akkor cigány, kit érdekel, csak csinálni kell azt, ami ahhoz kell, hogy bárki, aki lemaradó, meg tudjon indulni az okosodás felé. Merni kellene ezt végre. Akkor legyen a tanító is cigány, merthogy jól tudja mindenki, hogy okos, tanult cigányok is vannak elegen, ők talán szót értenek a cigány gyerekekkel. És a már kicsit tanult cigánygyereknek a gyereke már talán kevésbé lesz lemaradó, és elindultunk végre felfelé. Az ő érdeküket maximális türelemmel és segítőkészséggel szolgálva. Csak lássuk végre a bátorságot ehhez, és azt, hogy az emiatt huhogó, Brüsszelbe futkosó kis csoport kerékkötő akadékoskodásának közérdekű negligálását. Mi mindig is a rossz gyerek leszünk Európában, de néhány dolgot akkor is meg kell csinálnunk.

Focus On

A FocusOn blog a testi, lelki, szellemi egészség témáira koncentrál.

Friss topikok

Címkék

1848-49-es forradalom és szabadságharc (1) acroyoga (3) agresszió (1) agy (12) ajándék (1) alvás (1) átlaghőmérséklet (1) bántalmazás (1) befagyasztva (1) betegség (1) boldogság (1) döntésképes (1) egészség (21) egészségmegőrzés (1) egészségnevelés (8) egyenjogúság (1) életkor (1) életmódváltás (1) ENSZ (2) érintés (1) érzelem (1) Európai Unió (1) fájdalomcsillapító (2) fascia (1) fegyver (1) felmelegedés (1) férfiak (1) fogadalom (1) fogamzásgátlás (1) Föld (5) gyerek (7) gyereknevelés (4) hőség (1) immunrendszer (1) iskola (1) jóga (6) karácsony (1) kiállítás (1) klíma (3) klímaváltozás (3) kommunikáció (10) környezetvédelem (1) kötőszövet (1) kutatás (15) láb (1) lélek (14) Magyarország (1) masszázs (1) meditáció (1) megkönnyebbülés (2) mentálhigiéné (1) migráció (1) mozgás (11) mozgásszegyény életmód (2) műanyag (1) munkaügyi központ (1) nagykorúság (1) nők (2) okostelefon (2) oktatás (6) Olimpia (1) önkéntes (1) onlinetanfolyam (2) párkapcsolat (1) pénz (2) politika (1) psziché (21) pszichológia (1) Rio (1) siker (11) sport (1) stresszkezelés (6) stresszoldás (10) találmány (1) tanács (1) tanár (2) tanfolyam (1) tanulás (2) társas kapcsolatok (11) természetvédelem (10) test (8) thaimasszázs (1) tudomány (23) túlfogyasztás (1) túlpörgés (1) újév (1) ülőmunka (2) unalom (2) ünnep (1) USA (2) vélemény (13) véna (1) videó játék (1) Világörökség (1) visszér (1) visszértágulat (1) WWF (2) Címkefelhő