Focus On

Mert ez műanyag

Az ember 8.3 millió tonna műanyagot állított elő a szintetikus anyagok tömegtermelésének kezdete, vagyis a korai 1950-es évek óta. A műanyag többsége hulladéklerakókban vagy a természetes környezetünkben alussza majdnem örök álmát.

2017. július 29. - alsogood

20170729_140204.jpg

Havonta egyszer érkezik hozzánk a szelektív hulladékgyűjtő autó. Ez idő alatt annyi műanyag gyűlik össze, ami kétszer töltené meg a kukát. Pedig odafigyelünk arra, hogy ha lehet, ne vegyünk plasztikot. Elképzelni sem tudom, a mi 4 fős háztartásunk mennyit termelhetett ebből a több száz év alatt lebomló anyagból. De egy kutatás most rávilágít a probléma nagyságára.

A Gerorgia Egyetem, a California Egyetem, a Santa Barbara és Tengertudományi Társulat kutatóinak csapata által vezetett felmérés az első globális kutatás, ami a valaha gyártott műanyagok gyártásával, felhasználásával és sorsával foglalkozik.

A kutatók arra jutottak, hogy 2015-ig az ember 8.3 milliárd tonna plasztikot hozott létre, ebből 6.3 millió tonna már hulladék. Ennek az elképesztően hatalmas mennyiségnek csupán 9, azaz kilenc százalékát hasznosították újra, 12 százalékát elégették, 79 százaléka a hulladéklerakókban és a természetben halmozódik.

Ha a mostani trend folytatódik, megközelítőleg 12 millió tonna műanyag hulladék kerül 2050-re a telepekre és a környezetünkbe. 12 millió tonna durván 35.000-szer nehezebb, mint az Empire State Building.

A legtöbb műanyag biológiailag nem bomlik le, ezért évszázadokig vagy évezredekig az emberiséggel élnek majd – hívta fel a figyelmet Jenna Jambeck, a tanulmány társszerzője, a Gerorgia Egyetem mérnökprofesszora. Becsléseink nagymértékben alátámasztják annak szükségességét, hogy újragondoljuk az anyaghasználati szokásainkat és a hulladékkezelési gyakorlatainkat – mondta.

A tudósok által összeállított termelési statisztikák szerint a műanyag globális gyártása az 1950-es években 2 millió tonnáról 2015-re 400 millió tonnára emelkedett, túlszárnyalva a legtöbb ember alkotta anyagot. Kivétel az építőiparban széles körben alkalmazott acél és cement például.

20170729_140221.jpg

De amíg az acél és a cement olyan anyagok, amik beépítve évtizedekig a szolgálatunkban állnak, a műanyag legnagyobb felhasználási területe a csomagolás, amit a legtöbb esetben egyszer használatos. Sajnos az összes műanyag fele hulladék lesz négy vagy kevesebb évnyi használat után – mutatott rá Roland Geyer, a Kalifornia Egyetemről.

Fontos tudni, hogy a műanyaggyártás léptéke nem mutat csökkenést. Az 1950 óta gyártott műanyag mennyiség közel felét az elmúlt 13 évben gyártották.

A fenntartható alapanyag-gyártás menedzsmentjének alapjait próbáljuk megteremteni – mondta Geyer. Egyszerűen szólva, nem tudod irányítani, amit nem mérsz fel. Hisszük, hogy számításaink nyilvánosságra hozatala után a politikai tárgyalások megalapozottabbak és tényalapúak lesznek a kérdésben – tette hozzá Geyer.

Ugyanez a csapat a Science magazinban 2015-ben publikált egy kutatást, amely kiszámította a tengerekbe kerülő műanyag hulladék mennyiségét, amit 2010-ban 8 millió tonnára becsültek.

Vannak emberek, akik még emlékeznek, milyen volt a világ műanyag nélkül. Az a világ elmúlt, és most már egy lépést sem tehetünk anélkül, hogy a műanyaghulladék valamilyen formában ne kerülne elénk – mondta Geyer. A kutatók figyelmeztetnek, nem arra törekednek, hogy teljesen eltűnjön a kereskedelemből a műanyag, ehelyett a használat sokkal kritikusabb ellenőrzésére lenne szükség.

Vannak olyan területek, ahol a műanyag nélkülözhetetlen, főként olyan termékeknél, amelyeket tartósságra terveztek - hangsúlyozta a kutatás társszerzője, Kara Lavender Law. De azt gondolom, hogy szükséges a gondos mérlegelés, és el kell döntenünk, mikor van értelme, és mikor nincs a műanyag-használatnak.

forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2017/07/170719140939.htm

Elértük az idei túlfogyasztást

Idén augusztus 8-ra az emberiség a Föld egész évre elegendő erőforrását elhasználta

d351c56e983af31765679c045a26d49b.jpg

Idén augusztus 8-án jött el a túlfogyasztás világnapja. Tavaly ez a nap öt nappal később, augusztus 13-án köszöntött ránk. Mindazzal, amit mostantól év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl. Itthon egy évben 1,3 Magyarországnyit fogyasztunk, ha pedig mindenki úgy élne, ahogy mi, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk. De csak ez az egy van.

Megdöbbentő számadat, de igaz: Az elkövetkező évtizedben további 2,5 milliárd ember csatlakozik majd a fogyasztók csoportjához. Ennek következtében a mezőgazdasági nyersanyagok iránt még nagyobb lesz a kereslet, hiszen ezek adják ételeink, testápolási szereink, ruháink, sőt az általunk fogyasztott energia nyersanyagát is. Egy egészséges bolygóhoz fenntartható termelésre és fogyasztásra van szükség.

Kevesen tudják, de például a pálmaolaj, a szója, a fa, a nádcukor, a tengeri hal, a papír vagy a pamut hatékony és fenntartható termelése még mindig nem megoldott. Az előállítás során jelentős mennyiségű vizet használnak fel, elpusztítanak vagy károsítanak olyan fontos élőhelyeket, amilyenek az esőerdők, a lápok és a szavannák, és közvetlenül hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz is.

90d75e52d11aecb60f73b1fe6b80b570.jpg

A szakemberek régóta szajkózzák, hogy ha a növekvő keresletet a természeti erőforrások túlzott kizsákmányolása nélkül szeretnénk kielégíteni, akkor fenntarthatóbb kitermelési és előállítási módokat kell találnunk. Jó, jó, de mégis, ki kezdi ezt el? A problémák megoldását sokan a nagyvállalatoktól várják, hiszen ők termelik nagyüzemi mennyiségben a fogyasztási cikkeket.

A szakemberek szerint azonban a vállalatok egyedül nem képesek megoldani ezt a globális problémát, de a kormányokkal, közösségekkel, civil szervezetekkel, és a fogyasztókkal együttműködve mégis kulcsszerepük van a sikeres folyamatok előmozdításában.

A WWF megvizsgálta a vállalati oldalt, és egy 256 cég árubeszerzésének fenntarthatóságáról szóló elemzést végzett el. A vállalatok mindegyike világmárkák beszállítója és tagja a Fogyasztási Cikkek Fórumának, éves eladásaik meghaladják a 3,5 trillió dollárt.

Az eredmények riasztóak. Csupán néhány vállalat, például a nálunk is ismert Kimberly-Clark, a Waitrose, vagy az Unilever mutattak jó, követendő példát kötelezettségvállalásukkal, és annak érdekében tett lépéseikkel, hogy csak megbízható szabványok szerint hitelesített árukat szerezzenek be.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a vállalatok többsége nem teszi meg a tőlük elvárt lépéseket annak érdekében, hogy javaslataik mentén a piacok fenntarthatóbbá váljanak. Például kevesebb, mint a cégek fele hozza nyilvánosságra fenntarthatósági adatait, vagy jelent kifejezetten a mezőgazdasági nyersanyagok beszerzési irányelveiről, és csupán 9 százalékuk (22 cég) tett mérhető, határidőhöz kötött vállalásokat arra vonatkozóan, hogy a számukra lényeges nyersanyagokat a WWF által megbízhatónak ítélt és ajánlott szabványok szerint szerezze be.

369962af996085baf848a7c2a9ba1f6e.jpg

A WWF hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi forgalom a fenntarthatóságra kevésbé érzékeny piacok felé tolódik, a kormányok politikája nem helyezi előtérbe a fenntarthatóságot, és nincs elég tanulmány a hitelesített termékek vásárlásának és termelésének követendő és sikeres gyakorlatairól.

Emellett az átlagember, vagyis az átlagvásárló hozzáállása is érdektelenséget tükröz. Hiszen mindenekelőtt az olcsó, de minőségi termékek vásárlására törekszenek a legtöbben, és nagyon kevés az olyan tudatos vásárló, aki csak azért nem vesz meg egy árut, hogy ezzel közvetett vagy közvetlen módon a környezetét is védje. Ki az, aki azért nem vesz pálmaolajt tartalmazó terméket, mert annak termesztése miatt esőerdők és a kihalás szélén lévő állatok esnek áldozatul? Hány embert érdekel, hogy az olajpálma ültetvények folyamatos terjeszkedése érdekében az eredeti erdei vegetációt teljesen kiirtják Borneo, Szumátra az Amazonas és a Kongó medencében?

Hányan hallottak már arról, hogy a testradírozásra készült kozmetikai szerekben használt mikroszemcsék olyan műanyag részecskék, amelyek a természetes vizekbe jutva komoly károkat okoznak? Arról nem is beszélve, hogy ezeken a kis szemcséken kórokozó baktériumok hajókáznak tengerről tengerre!

Hány ember tölti újra a petpalackját azért, hogy ne termeljen annyi szemetet? Ki választ azért bio élelmiszert, mert így akar hozzájárulni a vegyszer mentesebb világunkhoz? Ki hagyja el a marhahúsfogyasztást azért, mert az állat ürüléke a levegőszennyezés egyik fő oka? Tudta, hogy az állattartás során globális méretben is jelentős mennyiségű metán és ammónia gáz, valamint egyéb-gázok, is keletkeznek? A mezőgazdaság a föld légkörét szennyező metánnak mintegy 44 százalékát termeli, melyből állattartásra, 21% a rizsföldekre, valamint 8% a biomassza-égetésre. A légkörbe kerülő ammónia- szinte teljes mennyiségét, azaz 80-90%-át az állattenyésztés bocsátja ki.

Természetesen számos döntésünket befolyásolja a pénztárcánk, de a hosszú távú gondolkodás mindenképpen a tudatos fogyasztás felé mutat. Azt mondom, a nagyvállalatok tegyék meg, amit meg kell tenniük, de a vásárlók is vegyék ki a részüket a környezetvédelemből. A vásárlási trendek megváltozása ugyanis rákényszerítheti a nagyvállalatokat irányelveik megváltozásához.

010959dddb71e5d9dfccc76c90f498b9.jpg

Az ezredforduló óta, mintegy három hónapot rövidült az idő, ami alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor a mai napig a gyümölcsöket ettük, holnaptól viszont elkezdjük kivágni a fákat és azokat esszük majd meg.

A WWF Élő Bolygó Jelentése alapján a túlhasználat négy kulcstényezőre épül:

  1. Mennyit fogyasztunk
  2. Mennyire hatékonyan termelünk
  3. Mennyien vagyunk
  4. Mennyi természet áll rendelkezésünkre

Ha csak arra várunk, hogy a másik lépjen, mindenki egy helyben marad. A Föld pedig elpusztul.

Áttörés az agysejtek kommunikációjának vizsgálatában

Egy mikroszkopikusnál is parányibb színtér történései

 

160727140303_1_900x600.jpg

A Maryland Orvosi Egyetem kutatói az innovatív egyedi-molekula képalkotás módszerével vizsgálják a szinapszisok központi szerkezetét. Ennek segítségével olyan vadonatúj információk birtokába kerültek, amelyekkel megérthetik, hogy az agyon belüli kommunikáció hogyan működik, vagy hogyan nem működik pszichiátriai vagy neurológiai betegségek esetében.

 

Több mint egy évszázada tudják a neurológusok, hogy az idegsejtek a köztük lévő kis téren keresztül kommunikálnak egymással. Ezt a jelenséget szinaptikus áttevődésnek hívják. Az információ például a glutamát, dopamin, szerotonin nevű neurotranszmittereken keresztül terjed sejtről sejtre, ezek arra aktiválják a fogadó neuronon lévő receptorokat, hogy közvetítsék a serkentő vagy gátló üzeneteket.

Eddig ezen az elemi elven kívül minden egyéb részlete homályos volt annak, hogyan is zajlik ez a sorsdöntő agyi funkció. Most azonban a Maryland Orvosi Egyetem tudósai új kutatásukban felderítették a folyamat szerkezetét. Eredményeiket a Nature-ben publikálták.

A szinapszis roppant összetett molekuláris gép. Mérete rendkívül kicsi, átmérője a centiméter milliomodrésze. A szinapszisoknak azért kell ilyen apróknak lenniük, mert rendkívül sokra van belőlük szükségünk; az agyban megközelítőleg 100 trillió található, és mindegyikük külön és pontosan arra van hangolva, hogy erősebb vagy gyengébb jeleket továbbítson a sejtek között.

virtual_synapse_by_deldaran-d4w59cw.png

Azért, hogy ezen a mikroszkopikusnál is parányibb színtéren láthatóvá váljanak a történések, a kutatók egy újszerű technológiát hívtak segítségül – az egyedi-molekula képalkotást -, amely képes felderíteni és nyomon követni egyes protein molekulákat a szinapszisban, még élő sejtekben is. Ezt a lehetőséget használva a tudósok egy váratlan és precíz mintát azonosítottak a neurotranszmissziós folyamatban. A kutatók házi patkányok szinapszisait vizsgálták, amelyek struktúrája nagyon hasonló az emberéhez.

„Olyan dolgoknak lehetünk tanúi, amelyeknek eddig sosem. Ez egy teljesen új kutatási terület – mondta Thomas Blanpied, a fiziológiai részleg társ professzora és vezetője annak a csoportnak, amely a projekten dolgozik. „Sok éve megvolt már a lista azokról a molekulafajtákról, amelyek a szinapszisoknál találhatóak, de mindezzel nem sokra jutottunk annak megértésében, tulajdonképpen hogyan kapcsolódnak ezek a molekulák, és hogy maga a folyamat igazából hogyan működik szerkezetileg. Most viszont, hogy a módszert használva feltérképezzük, hol a kulcsfontosságú proteinok többsége, végre képesek vagyunk felfedni a szinapszis központi szerkezetét.

Tanulmányában Blanpied egy meglepő oldalát írja le ennek a szerkezetnek, amely talán megmagyarázza, hogy a szinapszisok miért annyira hatékonyak, és egyben hajlamosak a szétesésre betegségek esetén: minden szinapszisnál a kulcsproteinek rendkívül pontosan szervezettek a sejtek közötti térben. A neuronok jobb munkát végeznek, mint ahogy mi valaha is képzeltük a neurotranszmitter molekulák receptoraikhoz minél közelebbi kieresztésében – magyarázza. A fehérjék a két különböző neuronon hihetetlen pontossággal csatlakoznak, szinte oszlopot formálva, amely a két sejt között átnyúlik. Ez a közelség optimalizálja a közvetítés erősségét, és egyben új utakat sugall arra, hogy ez a továbbítás átalakítható.

Blanpied laboratóriuma egy reprezentatív videót készített a folyamatról.

Ennek a szerkezetnek a megértése segít kideríteni, hogy az agyon belüli kommunikáció hogyan működik, vagy hogyan nem működik pszichiátriai vagy neurológiai betegségek esetében. Blanpied munkájában az adhéziós molekulákra is összpontosít, amelyek egyik sejttől a másikig nyúlnak és talán fontos darabjai a nano-oszlopnak. Úgy sejti, ha ezek a molekulák nem helyesen helyezkednek el a szinapszisnál, a szinapszis szerkezete szétválik, és a neurotranszmitterek nem lesznek képesek ellátni a munkájukat. Blanpied feltételezi, hogy legalább néhány zavar esetében ok lehet, hogy habár az agynak megfelelő mennyiségű neurotranszmittere van, a szinapszisok nem továbbítják hatékonyan ezeket a molekulákat.

Azt mondja, hogy a szinaptikus szerkezet tökéletesebb megértése az agyi problémák jobb megértéséhez vezethet, például a depresszió, skizofrénia és Alzheimer kór esetében, talán új ötleteket is adhat azok kezeléséhez.

lab-rats-bred-crop.jpg

(a kép illusztráció)

Blanpied és kollégái terveik szerint legközelebb azt kutatják, vajon a szinaptikus szerkezet változik-e bizonyos rendellenességeknél. A munkát egerek szinapszisainak vizsgálatával kezdik, a skizofrénia kórtanának modellezésére.

forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2016/07/160727140303.htm

Az immunrendszer sokkolóan új szerepét fedezték fel: kontrollálja a társas érintkezést

Soksejtű harcmező vagyunk a kórokozók és az immunrendszer csatájában

160713143156_1_900x600.jpg

A Virginia Orvosi Egyetem kutatói egy megdöbbentő felfedezésben megállapították: az immunrendszer közvetlenül hatással van – sőt, kontrollálja is -, az emberek szociális viselkedését. Például a vágyat, hogy másokkal kapcsolatba kerüljünk. Ezek szerint az immunrendszer problémái hozzájárulnak a szociális érintkezés zavaraihoz? A válasz igennek tűnik, a kutatás eredményei pedig nagy hatással lehetnek az olyan neurológiai állapotok kezelésére, mint például az autizmus spektrumzavar vagy a skizofrénia.

Eddig úgy hitték, hogy az agy és az immunrendszer függetlenek egymástól, és az agyban felbukkanó bármely immunaktivitást rendellenességként értelmeztek. Most azonban kutatók nem csupán azt mutatták ki, hogy a kettő szorosan együttműködik, de azt is, hogy egyes viselkedési jellegzetességeink azért alakulhattak ki, mert az immunrendszer kórokozókra reagált. Jonathan Kipnis, a Virginia Egyetem (UVA) Idegtudományi tanszékének elnöke úgy fogalmazott, „őrület, de talán nem vagyunk mások, csupán soksejtű harcmezők két ősi erő csatájában: a kórokozókéban és az immunrendszerében. Személyiségünk egy része talán az immunrendszer által vezérelt.”

Evolúciós erők munkában

Kipnis és csapata tavaly fedezte fel, hogy az agyhártya véredényei közvetlenül összekötik az agyat a nyirokrendszerrel. Ez a felismerés felborította évtizedek tankönyvi anyagát, ami szerint az agy „immunkiváltságos”, vagyis nincs összeköttetése az immunrendszerrel. A felfedezés teljesen új nézőpontoknak nyitott teret azzal kapcsolatban, hogyan is kommunikál egymással a két struktúra.

A fejlemények rávilágítanak az agy működésére és az evolúcióra is. A tudósok úgy vélik, hogy a kapcsolat az ember és a kórokozó között, közvetlenül befolyásolta szociális viselkedésünk kifejlődését, úgy, hogy lehetővé tette számunkra, hogy belekezdjünk azokba az interakciókba, amelyek szükségesek a túléléshez. Ezzel párhuzamosan fejlődött immunrendszerünk, amely pont azoktól a betegségektől védett, amit a másik egyed ragaszthatott ránk közelségével. A szociális viselkedés természetesen a kórokozók alapvető érdeke, hiszen így tudnak terjedni.

b856608add0fedb8144e3d00d6fd45bf.jpg

Az UVA kutatói kimutatták, hogy egy speciális immunmolekula, a gamma interferon, kritikus szerepet játszhat a szociális viselkedésben. Arra is rájöttek, hogy például a legyeknél, zebrahalaknál, egereknél és patkányoknál beindul az interferon gamma reakció, ha találkoznak egymással az egyedek. Rendes körülmények között ezt a molekulát az immunrendszer baktériumok, vírusok vagy paraziták ellen termeli.

genetex_2fgtx103098_2fgtx103098_40275_ihc.jpg

Amikor genetikai módosítások révén blokkolták a molekulát az egerekben, az agy egyes szakaszai hiperaktívvá változtak, kevésbé szociálissá téve az egereket. Visszaállítva a molekulát, az agyi kapcsolódás és a viselkedés is helyreállt. Tanulmányukban a kutatók megállapították, hogy ez az immunmolekula mélyre ható szerepet kap a megfelelő szociális funkciók fenntartásában.

„Kiemelkedően fontos egy szervezetnek, hogy a túlélése érdekében szociális legyen. Fontos a gyűjtögetés, a reprodukció és a vadászat szempontjából is” – mondta Anthony J. Filiano, Kipnis munkatársa, a tanulmány fő szerzője. "A hipotézis szerint muszáj szociálisnak lenni, de eközben fertőzésveszély áll fenn. Az interferon gamma az evolúció során úgy fejlődött, hogy erősítette a társas kapcsolatokat, miközben erősítette a kórokozó-ellenes választ is."

A következtetés megértése

A kutatók megjegyezték, hogy a hibás immunrendszer felelős lehet a „szociális deficitért” számos ideggyógyászati és pszichiátriai rendellenességnél. De hogy pontosan mit jelent mindez például az autizmus vagy más speciális állapotok terén, további vizsgálódást igényel.

o-schizophrenia-facebook.jpg

Nem valószínű, hogy egy bizonyos molekula felelős betegségekért, vagy kulcsszerepet játszana a gyógyításban, ehelyett az okok sokkal összetettebbnek tűnnek. De az a felfedezés, hogy az immunrendszer - és talán baktériumok –, képesek meghatározni a másokkal való érintkezésünket, számos érdekes irányt adnak a kutatók számára. Ilyen például a neurológiai rendellenességek elleni harc, vagy az emberi viselkedés megértése is.

autism4.png

Vladimir Litvak és csoportja a Massachusettsi orvosi egyetemről egy számítógépes adatfeldolgozási módszert fejlesztett ki az agyi funkciók és az immunjelzések összetett párbeszédének kutatására egészség és betegség esetén. Ezt használva előre megjósolták az interferon gamma segítő szerepét a szociális agyi funkciókban. Litvak szerint kutatási eredményeik hozzájárulnak például az autizmus és skizofrénia mélyebb megértéséhez, talán utat nyitva terápiás megközelítéseknek is.

Az eredményeket online a Nature-ben publikálták. A cikket Filiano, Yang Xu, Nicholas J. Tustison, Rachel L. Marsh, Wendy Baker, Igor Smirnov, Christopher C. Overall, Sachin P. Gadani, Stephen D. Turner, ZhipingWeng, SayedaNajamussaharPeerzade, HaoChen, Kevin S. Lee, Michael M. Scott, Mark P. Beenhakker, Litvak és Kipnis írták.

(forrás: sciencedaily.com)

Az unalom szélsőségesebb politikai nézetekhez vezethet

Az unalom hozzájárulhat a politikai nézetek kiszélesedéséhez a szavazók körében – állítja egy új tanulmány, amelyet a King’s College London és a Limerick Egyetem kutatói végeztek.

b17a1a91f685c88ef98669850d5b6049.jpg

A tanulmány a European Journal of Social Psychology számában jelent meg, az eredmények egy kísérleten és két tudományos felmérésen alapulnak, amelyeket Írországban végeztek.

Kiinduló kísérletükben a kutatók 97 embert toboroztak az egyetemi campusról. A résztvevők először politikai irányultságukat mondták el (liberálisnak vagy konzervatívnak tartják-e magukat), mielőtt véletlenszerűen kijelölték őket arra, hogy feladatokat oldjanak meg. A feladatok egyik csoportja különlegesen unalmas volt, míg a másik részük viszonylag kevésbé egyhangú.

Az a csoport, amelyiknek a különlegesen unalmas feladat jutott, 10 referencialevelet másolt le a betonkeverésről, míg a másik csoportnak csak kettőt kellett. Miután elvégezték a feladatokat, a kutatók megkérték a résztvevőket, hogy újra jellemezzék politikai nézeteiket. Ezúttal azonban egy hét pontos skálán kellett ezt megtenniük.

A kutatók azt találták, hogy a kevésbé unalmas csoportba beosztott liberálisok jóval mérsékeltebbek lettek, összehasonlítva őket a másik csoporttal. Hasonló trendet találtak a konzervatívoknál is, habár ez nem volt szignifikáns eredmény, mivel a jelentkezők között csupán 26 jobboldali érzelmű jelentkező volt, ami a kutatás statisztikai erejét csökkentette.

A tanulmány írói ugyancsak elvégeztek egy kutatást 859 Írországban élő emberen és azt találták, hogy azok, akik könnyen elunták magukat, hajlamosak jóváhagyni a sokkal extrémebb politikai nézeteket. Egy másik, 300 emberen végzett kutatás szerint az unatkozásra való hajlamot az életben való célok keresésével társítják az emberek, amit pedig politikai szélsőségességgel kapcsoltak össze.

Dr Wijnand van Tilburg a King's College Londonból állítja: „Az unalom zaklatottá tesz – arra sarkallja az embert, hogy olyan elfoglaltságot találjon, amely ösztönző, izgalmas és a cél érzetét kínálja. A politikai ideológiák pedig felkarolják ezt a vágyat”.

97bfe15191f88e75fd605baaa1789fd0.jpg

Hozzátette, az unalom motiválja az embereket, hogy megváltoztassák a helyzetüket és elősegíti az elköteleződést olyan elfoglaltságok iránt, amelyek sokkal értelmesebbnek tűnnek, mint az éppen rendelkezésre állók. Szerinte magunkévá tenni egy sokkal szélsőségesebb politikai ideológiát, egy módja annak, hogy az ember értelmet fecskendezzen egy unalmas helyzetbe.

Dr Eric Igou a Limerick egyetemről kifejti, „ezek a tanulmányok jelzik, hogy a politikai nézetek részben az unalmon alapulnak, és azon az igényen, hogy ellensúlyozzuk ezeket a negatív élményeket olyan ideológiákkal, amelyek az értelem ígéretével kecsegtetnek az életben. A tanulmány következtetései egyértelműek. Meglehet, hogy a politikai szélsőséges emberek és csoportok, legalább részben, a mindennapi életükben megélt unalom által vezetettek, így keresve maguknak olyan lehetőségeket, amelyek jelentőségteljesnek tűnnek”.

22a3e3220e1263afdfc5203a99848019.jpg

Hozzá kell tenni, hogy bár a kutatók rámutattak, az unalom szerepet játszik a politikai légkör kialakulásában, még nem tisztázott, hogy mekkora mértékben.

Dr van Tilburg állítja, „a politikai orientáció vagy a politikai atmoszféra általánosságban, természetesen egy komplex jelenség, számos más változó is befolyásolja”. Kutatásuk rámutatott, hogy az unalom ezek közül az egyik, de nem tesztelték, mekkora valójában ez a szerep.

A kutató hangsúlyozta, az unalom fontosságának szerepe a politikai klímában változhat az összefüggések tükrében. Például amikor más erős faktorok is közrejátszanak, az unalom szerepe elhomályosulhat, és fordítva.

Az unalom nagyságának szerepébe való jobb betekintéshez vizsgálni kellene, hogyan viselkednek a szavazók egy választáson és ezt összevetni az emberek egyéni unalomtűrésével. Jelenleg nincs erre vonatkozó adat, de bizonyosan érdekes jövőbeli irány ez a kutatóknak, akik az unalmat és a szavazati viselkedést akarják tanulmányozni.

(forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2016/07/160707115449.htm)

A nyúlon túl

Avagy ne szidd az egyszeri angolt a döntéséért

 

brexit-eu-referendum.jpg

Lehet a Brexitet jó vagy rossz döntésnek gondolni, lehet ezt a véleményt nyomós érvekkel alátámasztani. Lehet jósolni, lehet várakozni, lehet demográfiai, gazdasági, szociológiai, bármilyen oldalról vizsgálni a dolgot, egyet nem lehet: az embereket minősíteni.

Elmondom, miért. Mert ilyen ez a biznisz. Mármint a demokrácia. Aminek leglényege, veleje, esszenciája, hogy az emberek döntéseket hozhatnak. Azoknak, akik nem tudnák, a demokrácia görög eredetű szó, a démosz (nép) és kratein (uralom) szavakból jött létre. Jelentése: népuralom. Alapelve, hogy a társadalom tagjai közötti minden nemű hatalmi kapcsolat azokban gyökerezik, akik engedelmeskednek és nem azokban, akik parancsolnak. Mivel mindenki maga dönti el, hogy engedelmeskedik-e vagy sem, csak akkor fog engedelmeskedni, ha azt előnyösnek ítéli. A demokrácia egyik legmeghatározóbb sajátossága a szólás- és véleményszabadság.

Ergo: az angoloknak joguk volt (akár hülye) döntést hozniuk. Ezért is mondják, hogy a demokrácia drága dolog. Mert nagyon sok a hozzá nem értő, tájékozatlan honfitárs, akik legjobb esetben önös érdekeik mentén, legrosszabb esetben puszta tudatlanságból szavaznak. Annak is megvan az esélye, hogy egyesek azért határoznak igennel, mert jobb lábbal léptek ki az ágyból, vagy azért nemmel, mert fekete macska ment át a létra alatt tegnap éjfélkor. Bármi lehet, mégis van joguk szavazni.

ciawk9dviaasolt.jpg

Szóval az emberek lehülyézése helyett talán inkább azon kéne elgondolkozni, hogy nem is kellett volna eljutni eddig a népszavazásig. Nem kellett volna eljutni eddig a kérdésfelvetésig. Nem kellett volna eljutni addig, hogy a probléma ennyire eszkalálódjon.

 

Lássuk a politikusok felelősségét, a háttérérdekeket, a rövidlátó gondolkodást.

Kell beszélni arról, hogy mit hozhat most a jövő, mik a konklúziók. Már ha akarunk uniót egyáltalán. Most ugyanis nagy a veszélye annak, hogy ez a szép építmény összedől. Lehet egy lábon álldogálni, csak elég nehéz és fárasztó. A britek durva arányú nettó befizetők voltak, és most bizony foghatja a fejét Európa megmaradt része, hogy mi lesz a gazdasággal, mi lesz az uniós pénzekkel, a piaccal. Megjegyzem, ugyanezekért a problémákért az angolok is foghatják a fejüket.

brexit.JPG

Az európai döntéshozásnak látnia kell, hogy a rendszer túl lassú, túl bürokratikus, és túl rigid. Magyarán, ez így nem fog menni. A problémák szaporábban jönnek, a világ gyorsabb, az idő száguld. Lehet szájtátva bámulni az eseményeket, csak akkor olyan dolgok történnek, mint a Brexit. Lehet keménykedni is, meg magas lóról kijelenteni, hogy kérem szépen ez lesz, meg az lesz, csak akkor exitek sora jöhet. Remélem, most nem a csakazértis politikája jön el, annak már megvan az eredménye.

brexit-grexit-eu-cartoon.jpg

Ezért is döntő jelentőségű, hogy az unió maradéka beismerje, a balul sikerült bevándorlási politika az egyik magyarázata a Brexitnek. Európai szinten ugyanis eddig nem született megoldás, a tagállamok viszont helyzetüktől függően mindenféle megoldásra kényszerültek. A britek most éppen ilyenre.

 

Egy ott élő barátnőm mondta, hogy sok angolnak az egész kérdés a muszlimokról szólt. Mást nem is láttak belőle. Csak a m u sz l i m o k a t.

Az alábbi táblázat egyébként csodásan összefoglalja, mi is történt valójában.

13537520_10207251237141523_5316555942892948076_n_1.jpg

50 éves korig az emberek maradni akartak. Az idősebbek kiválni. Szomorú, hogy a döntésük leginkább azoknak az életére hat ki, akik a legtovább élnek a szavazás következményeivel. De hát, ilyen ez a demokrácia.

Lehetne jobbat is? Eddig nem találtak ki olyat. Lehetne ezt jobban is? Teljes bizonyos: IGEN. Konstruktivitással, együttműködéssel, adaptációval. Tisztára, mint a természetben. Mint a valóságban. Őrület. Lehet, hogy nem az unióból kéne kiszállni, hanem abból a látszatvilágból, amiben a vezetőik élnek?

 

Különvélemény

Elárulja az arcod a szándékaidat?

27efcdfb663c4e25f319871b73e1ddbf.jpg

Egy izraeli start-up cég bejelentette, hogy kidolgoztak egy szoftvert, ami arcok százait tudja szkennelni másodpercek alatt, majd az elemzés után képes észlelni a tömegben a lehetséges biztonsági fenyegetést.

A Faception-nek elnevezett algoritmus kitalálóik szerint működik, sőt, még arra is képes, hogy a genetikai információkat figyelmen kívül hagyva olvasson a kultúrákon átívelő arckifejezésekből.

A program mind álló, mind mozgó képeket elemez, elkülönítve az emberi karakterek nyomait az arcokon. Állításuk szerint a program 20 különböző személyiségcsoportot képes felismerni a pókerjátékosoktól a gyanúsítottakig.

A cég szerint találmányuk segíthetné a rendőrség és a biztonsági szolgálatok munkáját például a terrorelhárításban. A sikerarány 83 százalék körüli.

4401fd1a989a27ecddad87b2386d9ad0.jpg

Kérdés, hogy a program beváltaná-e a hozzá fűzött reményeket, vagy csak az emberi szabadságot korlátozná? Ugye mindenki emlékszik Tom Cruisra a Különvéleményből? A film ugyanezt a problémát boncolgatja, vagyis, meg lehet-e előzni a bűntényeket az elkövetésük előtt?

A cég képviselője elmondta, nagyfokú pontossággal lehet megállapítani a személyiség jellemzőit, a cselekvést és a lehetőségeket a profilozás alapján akár egyetlen arcról, vagy egy tömegről is.

Hangsúlyozzák, nem céljuk az adatgyűjtés, és a rendszer figyelmen kívül hagyja a faji profilozást.

A találmány mindenesetre komoly kérdéseket vet fel, többek között a magánélethez fűződő jogot, a kommunikáció szabadságát, hiszen ez a szkenner biztosan megbontaná a kényes egyensúlyt.

Ennek ellenére számos terrorizmus-szakértő szerint, ha a cég a találmány „jóstehetségét” tovább tudná fokozni, akkor az algoritmust jól használhatnák például repülőtereken.

Mit üzen az orlandói mészárlás?

Egy amerikai tömeggyilkosság margójára

ap16164335462542_0_0.jpg

 

 

Az amerikai történelem legsúlyosabb vérengzése volt az orlandói mészárlás. 49 ember halt meg a lövöldözésben, 50 sérültről érkeztek hírek. Omar Mateen elkövető az ISIS hívének vallotta magát. 9/11 óta ez volt a legnagyobb terrortámadás az országban.

Amerikában a tömeges lövöldözések rendszeresek.

Donald Trump elnökaspiráns a Twitteren azt írta, örül a gratulációknak, amiket a radikális iszlám terrorizmussal kapcsolatos meggyőződése okán kapott. Hozzátette, nem gratulációt akar, hanem keménységet és éberséget. Egy másik üzenetében felszólította Obamát, hogy azonnal mondjon le tisztségéről, sőt, Hillary Clinton is szálljon ki az elnöki székért folytatott küzdelemből.

Trump azzal vádolja Hillary Clintont, hogy „le akarja fegyverezni” az amerikaiakat, vagyis a fegyverhasználati jogot el akarja törölni. Ez nem igaz, Clinton korlátozni ugyan akarja, de eltörölni semmiképpen sem az alkotmány második passzusát.

Trump retorikájában a megfélemlítést és a tények ferdítését használja. Miközben azt mondja, hogy keményen, gyorsan és okosan kell cselekedni, különben „többé nem lesz miénk az országunk”, kijelenti, hogy Omar afgán migráns volt, tette pedig ebből a tényből eredeztethető. Nos, ő maga már New Yorkban született, a szülei azonban valóban Afganisztánból érkeztek.

donald-trump-gun.jpg

Trump a befogadásra váró szíriaiakat a trójai hordához hasonlította, akiket mindenféle ellenőrzés nélkül engednének be az országba, a valóságban azonban hónapokig tartó procedúra előzi meg beléptetésüket. Trump szavai szerint ezrek és ezrek áramlanak Amerikába, ugyanazzal – ha nem nagyobb - gyűlölettel, mint Omar. (2015 októbere óta 3887 szíriai menekült érkezett az USA-ba. Obama 10.000 szíriai befogadását jelentette be, Hillary 65.000 emberről beszélt).

Obama megrendülését fejezte ki, és egy jobb fegyverhasználati szabályozás bevezetéséről beszélt. Elnöksége során tizenötödször.

Mint mondta, ez a mészárlás egy további figyelmeztető jel, hogy mennyire egyszerű bárkinek a kezébe fognia egy fegyvert, hogy aztán iskolákban, templomokban, egy moziban vagy egy éjszakai klubban emberekre lőjön. „El kell döntenünk, hogy egy ilyen országban akarunk-e élni. És ha semmit sem teszünk, az éppúgy egy döntés” – fogalmazott.

2009 és 2015 között 47 tömegmészárlás történt Amerikában. Vannak, akik úgy tartják, hogy csak egy dolog tud megállítani egy fegyveres rossz fiút, egy jó fiú. Azonban ez a megállapítás – habár minden ilyen tragédia kapcsán elhangzik -, teljesen téves. Legalábbis a gyakorlat ezt mutatja.Számos tanulmány kimutatta már, hogy minél több fegyver van magántulajdonban, annál több a haláleset, a legális, önvédelmi célú fegyverhasználat pedig lényegesen kevesebb, mint a bűnügyi.

bullets-art-4579c4fea372d84c.jpg

Obama minden alkalommal igyekszik hangsúlyozni, hogy elég fegyver van már magántulajdonban Amerikában, hozzátéve, hogy elnöksége alatt több fegyvert adtak el, mint bármikor máskor az USA történelmében. Hangsúlyozza, nem azt javasolja, hogy kobozzák el a fegyvereket a felelősségteljes tulajdonosoktól, hanem azt, hogy legyenek vizsgák és tesztek a fegyvervásárlások előtt.

A kérdést az autóvezetéshez hasonlítja. Mint mondja, ott is használnak biztonsági övet és légzsákokat, vannak közlekedési táblák, az ittas vezetést büntetik, és mielőtt a kormány mögé ül bárki, meg kell szereznie a jogosítványt. Amerikában a fegyvervásárlásnak nincsenek ilyen szabályai. Ám mind ahányszor felhozzák a demokraták a kérdést, rögtön nekik szegezik, hogy el akarják kobozni a fegyvereket, zsarnokságot akarnak bevezetni és hadiállapotot. Így nehéz szabályozni, az idő pedig telik.

A reakciók megoszlanak egy ilyen tragédia után. Vannak, akik gyászolnak és együtt éreznek, vannak, akik megtorlásért kiáltanak. Számos politikus ilyenkor nem önvizsgálatot tart, hanem kihasználja az eseményeket kampányolásra. Mindenki maga döntheti el, hogy ellenségeskedéssel és dühvel válaszol-e. Mindenesetre bosszúért kiáltani, megtorlást emlegetni valószínűleg nem a probléma megoldása.

1384247_1280x720.jpg

Meg kell jegyezni, hogy az etnikai és szexuális kisebbségek mindig is célpontok voltak, mert az előítéletek sajnos erősek. És amíg nem tartunk önvizsgálatot, és nem jutunk el oda, hogy mindenkit úgy kezeljünk, mint saját magunkat, ezek a tragédiák bármikor megtörténhetnek.

Mivel a tömeges lövöldözés sokkal gyakoribb Amerikában, mint a világ más részein, fel kell tenniük a kérdést, mi lehet ennek az oka. Nos, a válasz egyszerű: mert az USA-ban tényleg nagyon könnyű fegyvert vásárolni. Az Amerikai Nemzeti Fegyverszövetség  (National Rifle Association, NRA) roppant erős, és eddig minden szigorítási törekvést megakadályoztak.

42bea9d1064676abc52877f8f15bc6d1.jpg

Trump fennhangon ordítja előítéleteit, és szigorításokat követel. Persze nem a fegyverviselés szigorításáról beszél. Ő pont a másik oldalról fogja meg a témát, és a radikális iszlám, valamint a terrorfenyegetés oldaláról közelít.

Az orlandói vérengzés elkövetője, Omar, Amerikában nőtt fel. Biztonsági őrként dolgozott, felesége korán elhagyta, mert bántalmazta. Megfigyelés alatt állt erőszakossága miatt, mégis hozzájutott fegyverhez. Hogy lehetséges ez?

Az ilyen tettek elkövetőinek hátterét megvizsgálva látható, hogy többségük erőszakos, bántalmazó közegben nőtt fel, rossz körülmények között élt, rendszerint hiányos oktatásban részesült, ezért könnyen extremizálódhattak. Senki sem születik gyilkosnak, azzá válik.

Ha innen nézzük, akkor felmerül a kérdés, meg lehet-e oldani ezt a súlyos problémát további erőszakkal? Megoldás-e a gyűlöletkeltés, a démonizálás, a félelem fokozása?

1382360_1280x720.jpg

Ahhoz képest, hogy mennyire fejlett a technológiánk, hová jutott az emberi felfedezés, mivé fejlődött az ember, még mindig a bronzkorban tartunk, ha vallásról és misztikumról van szó. Még mindig képtelenek vagyunk távlatokban gondolkozni, és meglátni a fától az erdőt. Hiszünk a demagógiának, és elhisszük, hogy megoldás az erőszak, ha erőszakról van szó.

Félreértés ne essék, a radikális vallási irányzatok is a bronzkorban vannak. Ugyanúgy, mint mi…

A fegyverhasználati szabályok szigorításának ellenzése egyet jelent a szemet szemért, fogat fogért elv hirdetésével. Meg kell látni, hogy amíg az emberek többsége olyan messze van a megvilágosodástól, mint mondjuk én az amerikai elnökségtől, addig szükség van szabályozásokra e téren.

Amíg üres coelhoi ömlengésnek tartjuk az univerzum egységét, amíg nem érezzük, hogy minden, mindennel összekapcsolódik, addig ölni fogjuk egymást. Nem tudom, hol kéne elkezdeni. Gyanítom, mindenkinek magában. Aztán nyitni egyre kijjebb.

A rövid távú megoldás persze mindig radikális. Ha nagy a baj, segít a sebészkés, ami sajnos semmit sem kezdhet a betegség okaival. A sebészkés jelen esetben a gyilkos ártalmatlanítása volt. De mi lesz a többi potenciális elkövetővel? Ha az előző metafora mentén kijelentjük, hogy az erőszak és a terrorizmus a betegség, vagyis az okozat, akkor a tudatlanság, a primitív ideológiák és a silány vezetők az ok.

1384338_1280x720.jpg

Ha az emberiség megvilágosodna, már nem lenne szükség a fegyverhasználat szigorítására sem, hiszen akkor már senkinek sem kellene fegyver, mivel mindenki olyanná válna, mint a Macskafogóból kipotyogtatott macskák: békéssé. Addig azonban mindent meg kéne tenni a hosszú távú megoldás előkészítéséért, hogy ilyen erőszak ne történjen meg újra.

A hosszú távú megoldásban meg kell érteni a kontextust, amelyből a terrorizmus és az erőszak születik, segíteni kell a szenvedőknek, jobb oktatást kell biztosítani, több szociális és gazdasági igazságosságra lenne szükség a világban, át kéne tekintenünk, hogyan bánunk a kisebbségben (szexuális, vallási, etnikai) élőkkel.

És ne legyünk álszentek, górcső alá kell venni azokat az ideológiai szerkezeteket, amelyek körülölelik talán az összes vallási intézményt, és több dolgot zárnak ki, mint amennyit befogadnak.

Omar apja a tragédia után egy interjúban nem tudott felelni arra a kérdésre, fia miért egy meleg klubbot támadott meg. Amikor a riporter arra kérte, magyarázza el facebookon posztolt üzenetét, miszerint „Nem az ember, hanem Isten felelőssége megbüntetni a melegeket”, úgy válaszolt, ember nem ítélhet meg embert egyetlen tettéért sem, hozzátéve, Isten a férfinak teremtette a nőt, és a nőnek a férfit.


orlando-shooting-4.jpg

Az erőszak öröktől valónak tűnik. Ami változik, az a technológiai fejlettség, ami miatt az emberiségnek egyre pusztítóbb fegyverei vannak. A primitív ideológiák, a primitív viselkedés és a primitív önazonosság-tudat találkozik az egyre öldöklőbb fegyverekkel, ezért az erőszak hatványozottan rombolóbb, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt is volt. Plusz az internet terjedése hatalmas lendületet adott a pusztító gondolatok terjedésének és találkozásának.

Az amerikaiak ezért jobban tennék, ha ezeknek a gyilkos fegyvereknek a könnyű megszerzését nagyon alaposan átgondolnák.

Obama a mészárlás utáni beszédében kijelentette, Isten megadta az erőt és a bátorságot a változtatáshoz. Szavai szerint ezután sem szabad átadni magukat a gyűlöletnek, nem lehet egymás ellen fordulni és félelemben élni.

Szuperbaktériummal fertőzöttek a riói strandok


10660398_g.jpg

Szuperbaktériumot találtak a Rio de Janeiró-i egyetem kutatói a tengerben a brazil nagyváros partjainál, a turisták körében legnépszerűbb strandokon, a Copacabanán és az Ipanemán is.

A veszélyes, gyógyszereknek ellenálló szuperbaktériumot - amely eddig csak a kórházakban bukkant fel -, azokon a strandokon is kimutatták a vízmintákból, ahol augusztus 5-én megkezdődnek az olimpiai játékok. A 2013-ban és 2014-ben írt kutatások arról is beszámolnak, hogy Rio szennyvízzel elárasztott vízi útjai is veszélyesek.

575b45551500002f001b8d7e.jpeg

A számtalan kórházból származó hulladék, nem számolva több százezer háztartási szeméttel, amelyet bedobálnak a vízelvezetőkbe, folyókba és patakokba szerte a Rio mentén, azt eredményezte, hogy a szuperbaktérium elterjedt a kórházakon kívül is az elmúlt években – írják kutatók.

gettyimages-482290396.jpg

A tanulmány kimutatta a szuperbaktériumot – amely az amerikai a Járványkezelési- és Megelőzési Központ szerint sürgető közegészségügyi veszély – a Guanabara-öbölben, ahol vitorlás és szörfös versenyeket rendeznek.

A kutatók minden mintában megtalálták a Klebsiella Pneumoniae Carbapenemase (KPC) néven ismert baktériumtörzset. Copacabanan kívül Ipanema, Leblon, Botafogo és Flamengo strandjain vett minták is fertőzöttek.

Renata Picao, a rioi központi egyetem egyik professzora, az első tanulmány szerzője szerint mindez az alapvető közegészségügyi állapotok elképesztő hiány miatt történhetett meg a 12 milliós nagyvárosban. A szakértő hangsúlyozta, hogy a szuperbaktériumnak nem is szabadna előfordulnia a vizekben.

maxresdefault.jpg

Rio egyébként 2009-ben többek között úgy nyerte el az olimpia rendezési jogát, hogy ígéretet tett vizeinek megtisztítására.

Picao 10 mintát vett 5 partról, a tanulmány elképesztő eredményekkel zárult. Botafogo partjainál minden minta pozitív volt. Flamengo beachen a szuperbaktérium a minták 90 százalékában volt jelen, Copacabana mintáinak 10 százaléka volt fertőzött, Ipanema and Leblon – a két turisták által legkedveltebb célpont -, 50-60 százalékos fertőzöttséget mutatott.

464387282.jpg

A kutatók hangsúlyozzák, hogy habár a mintákat 2013-ban és 2014-ben vették, azóta sem látnak látványos fejlesztéseket a csatornázási infrastruktúrában.

Egy másik szakértő arra figyelmeztet, hogy a helyzet nagyban romolhat, mivel a szuperbaktérium más mikrobák megfertőzésével elterjedhet.

 A KPC jóformán nem reagál a gyógyszerekre, és például Ausztráliában sok száz fertőzést okozott, amelyek némelyike végzetesnek bizonyult. A baktérium Ázsiában, Afrikában és Európában is komoly probléma elé állította az orvosokat az utóbbi évtizedben. A szuperbaktérium-fertőzés tüdőgyulladást és bronchitist okoz. A betegeknél nő a veszélye a tüdőtályog kialakulásának is.

brazil_oly_rio_2016_super_bacteria-0d2b2.jpg

A KPC génállományát egy évvel ezelőtt térképezték fel a melbourne-i egyetem kutatói, és ez segíthet a fertőzés és a szuperrezisztencia megelőzésében, illetve a kezelés hatékonyabbá tételében. Brazil kutatók szerint a baktérium egészséges emberekre nem veszélyes, de súlyos, akár halállal járó légúti fertőzést okozhat legyengült embereknél. Hozzátették, ha a baktérium a szervezetbe jutva kivárhatja, hogy eljöjjön az ideje, amikor valamilyen betegség folytán az immunrendszer meggyengül, támadásba lendülhet.

(forrás: http://www.reuters.com/article/us-olympics-rio-superbacteria-exclusive-idUSKCN0YW2E8) 

Hogyan legyél szeretetreméltó?

Még a pénztárcádnak is megéri

 

6fb0bb8080be9a96568debff5a604a10.jpg

A múltkor olvastam egy cikket dr. Travis Bradberrytől, egy amerikai írótól, a TalentSmart elnökétől, amiben azt fejtette ki, hogy a szeretetreméltóságot meg lehet tanulni.  Miért kéne ezt megtanulni? Teheted fel a kérdést. Nos, azon túl, hogy jó, ha szeretnek, még anyagi előnyökkel is jár, ha szeretetreméltó vagy. De erről kicsit később.

Állítólag az emberek jelentős többsége meg van arról győződve, hogy ez a tulajdonság természetes, tanulhatatlan, és csak a kiválasztott kevesek születtek vele.

Amikor megkérdezik emberektől, hogy kit tartanak a munkahelyükön a legszeretetreméltóbbnak és miért, akkor olyan tulajdonságokat sorolnak fel, mint megközelíthetőség, szerénység és pozitív szemlélet. Az emberek a kérdésfelvetéskor szükségszerűen figyelmen kívül hagyták a belső tulajdonságokat, (intelligencia, extrovertáltság, vonzerő, stb.) és ehelyett olyan értékekre koncentráltak, amelyek teljes egészében tudatosak és kontrollálhatóak – áll a cikkben.

Dr. Travis Bradberry hangsúlyozza, hogy például a szerénység, a pozitivitás és számos hasonló tulajdonság az érzelmi intelligencia (EQ) része. Egy több mint egymillió emberen elvégzett kutatás szerint azok, akik ilyen készségekkel bírnak, nemcsak hogy szerethetőek, de több területen túlszárnyalják azokat az embertársaikat, akik kevésbé jók ebben.

befa98998ad3b6dc3abc17d8d55b1dba.jpg

A leghíresebb előadóművészek 90 százalékának magas az EQ-ja (Emotional Intelligence – Érzelmi Intelligencia) – állítja. Azzal folytatja, hogy a magas EQ-val rendelkező emberek 90 százaléka 29.000 dollárral többet keres évente Amerikában, mint alacsony EQ-jú társaik. Egy pontos EQ növekedés 1300 dollárt ad az éves fizetéshez – hívja fel a figyelmet.

Szerinte a szeretetreméltóságot lehet irányítani, és mindez érzelmi intelligencia kérdése. Ellentétben a veleszületett, fix jellemvonásokkal - mint például az intelligenciahányados (IQ) -, az EQ egy formálható, fejleszthető képesség.

És a cikk rögtön fel is sorolja azokat a kulcsfontosságú tulajdonságokat, amik szeretetreméltóvá teszik az embert.

  1. Hitelesség. Hitelesnek és őszintének lenni vonzó dolog. A csalókat senki sem szereti. Vonzódunk az őszinte emberekhez, mert tudjuk, hogy meg lehet bennük bízni.

    A szerethető emberek tudják, hogy kik ők. Magabiztosak annyira, hogy jól érzik magukat a bőrükben. Ha arra koncentrálsz, hogy mi visz előre, és mitől leszel boldog, sokkal érdekesebb emberré válsz, mintha azon erősködnél, hogy azzal hódíts meg az embereket, hogy kitalálod, mitől fognak szeretni.

  2. Elgondolkodtató kérdések. A legnagyobb hiba egy beszélgetésben arra koncentrálni, hogy mit fogsz legközelebb mondani, hogyan fogsz reagálni a másik szavaira. Ilyenkor ugyanis csak az átadandó információ nem jut el hozzád. A legegyszerűbb módszer ennek elkerülésére, ha kérdezel. Az emberek szeretik tudni, hogy a másik figyel, bizonyítsd ezt be tisztázó kérdésekkel a beszélgetés közben. Meglepődsz, hogy mennyi elismerést és tiszteletet lehet bezsebelni pusztán kérdésekkel.

  3. Ítéletmentesség. Ha szerethető akarsz lenni, akkor nyitottnak kell lenned. Ezzel megközelíthetővé és érdekessé válsz. Senki sem szeret olyan emberrel beszélgetni, akinek már megvan a véleménye, és ezért képtelen meghallgatni a másikat.

    9fb99128f0ac424ac8b7c17b05839d5e.jpg

Azokon a munkahelyeken, ahol a nyitottság az új ötletekhez vagy a segítséghez való hozzáférést jelenti, még fontosabb, hogy rendelkezzünk ezzel a képességgel. Az érvényesüléshez üdvös, hogy a világot képes legyél más emberek szemével is látni. Ez persze nem azt jelenti, hogy hinned kell abban, amiben ők, de fontos, hogy későbbre tartogasd az ítéletalkotást, hogy tényleg rájöjj a mozgatórugókra.

  1. A szeretetreméltó emberek nem hajszolják a figyelmet. A többség nem szereti azokat, akik feltűnősködnek. Nem kell a szerethetőséghez hangosnak lenni, elég, ha pusztán barátságos és megfontolt vagy, máris megnyerted az embereket.

    Ha elismerik a teljesítményedet, dicséretet kapsz a munkádra, akkor szerényen hívd fel a figyelmet azokra is, akik hozzásegítettek ehhez. Klisének tűnhet, de ha őszintén figyelsz másokra és méltányolod a segítségüket, akkor te is szerény és alázatos leszel, ami a szerethetőség két legtöbbet emlegetett jelzője.

  2. Állhatatosság. Az emberek szeretik tudni, hányadán állnak a másikkal, milyen fajta válaszokra, reakciókra számíthatnak, ha kérdést tesznek fel. Ahhoz, hogy állhatatos legyél, megbízhatónak is kell lenned. Tudniuk kell a körülötted lévőknek, hogy bármilyen kedvedben is legyél, ugyanúgy bánsz velük.

  3. Pozitív testbeszéd használata. Állítólag a találkozás első hét másodpercében eldönti az ember, hogy a vele szemben állót kedveli-e vagy sem. Ezután hajlamosak vagyunk a párbeszéd további részében igazolni magunknak a kezdeti benyomást. Lehet, hogy ez elsőre ijesztő, de könnyen a javunkra lehet fordítani ezt a jelenséget. Az első benyomás ugyanis szorosan kapcsolódik a pozitív testbeszédhez. Egyenes testtartás, határozott kézfogás, mosoly, és a beszélgetőpartnered felé fordulás biztosíthatja, hogy jó lesz az az első benyomás rólad.

    5a49814b5e9b269ac789e19ef5968373.jpg
  4. Tudom a neved. A név előjel, személyiséged része, és csodás érzés, ha használják az emberek. A szerethető emberek minden alkalommal, amikor csak tehetik, nevükön szólítják társaikat. Ne csak üdvözléskor szólíts valakit a nevén, hanem a beszélgetés alatt többször is.

    Ha nem jó a névmemóriád, tekints erre agytornaként. És nem kellemetlen megkérdezni valakinek a nevét másodszorra is, ha elsőre kiment a fejedből a bemutatkozásnál.

  5. Pozitív testbeszéd. Az emberek akaratlanul és természetszerűleg tükrözik a beszélgetőpartnerek testbeszédét. Ha azt akarod, hogy beszélgetőpartnered kedveljen, mosolyogj rá, és a dolog megtérül.

  6. Érintés. A szeretetreméltó emberek tudják, hogy kit lehet megérinteni, és meg is teszik. Amikor megérinted beszélgetőpartneredet, agyában oxitocin szabadul fel. Ez az ingerületátvivő anyag gondoskodik arról, hogy pozitív asszociációk kapcsolódjanak hozzád a jövőben. Egy szimpla érintés, egy vállveregetés, egy barátságos kézrázás, csodákat tehet. Természetesen vannak olyanok, akik utálják az ilyen gesztusokat, de a legtöbb ember hálás egy barátságos és visszafogott érintésért.

  7. Szenvedély és móka közötti balansz. Az emberek vonzódnak a szenvedélyhez. A túlzott szenvedélyesség azonban előidézheti, hogy annyira belemerülsz a munkádba, hogy barátságtalannak tűnsz. A szerethető emberek megtalálják a határt a szenvedélyesség és a lazaság között, a munkát komolyan veszik, de egyben barátságosak is. Minimalizálják a csacsogást és a pletykálkodást, ehelyett érdemi beszélgetéseket folytatnak a munkatársakkal. A szerethető emberek emlékeznek arra, amit tegnap vagy a múlt héten mondtál nekik, ami azt mutatja, hogy éppoly fontos vagy számukra, mint a munkájuk.

    forrás: https://www.linkedin.com/pulse/unique-habits-ridiculously-likeable-people-dr-travis-bradberry