Focus On

Ideje arra koncentrálni, ami igazán számít.

Hogyan keletkeznek az érzelmek?
Ránézel valakire, és tudod, mit érez? Vajon mindenki ugyanúgy boldog, szomorú vagy aggodalmas?

Az elmúlt 25 évben Lisa Feldman Barrett pszichológia professzor feltérképezte az érzelmeket az arcon, tanulmányozta az agyi aktivitást, és pszichológiai értekezések százait elemezte ahhoz, hogy megértse, mik is valójában az érzelmek.

Ha felbukkan előtted egy kép, az agyad még nem tudja mit lát. Őrült módon elkezd dolgozni, a pillanat törtrésze alatt lehetőségeket mérlegel, és megpróbál rájönni arra, hogy egy ábra mire hasonlít a legjobban abból, amivel eddigi életed során találkoztál. Az agy nem azt kérdezi, mi ez? Azt kérdezi: milyen ez abból kiindulva, amit eddig láttam a világból?

14eca2e52d962ce7278fce681f5ebae7.jpg

(kép: theartofdetail.com)

Az agyműködés valósága

És amíg nem tudja kiválasztani a legjobb találatot, addig – ahogy a tudósok nevezik -, tapasztalati vakságban vagy. Az agyad ezt a vakságot úgy gyógyítja, hogy talál egy megoldást, amit új élményként rögzít, majd beépíti az új tudást az eddigi tapasztalataid mellé. A gond csak akkor van, ha a tapasztalatod mégsem felel meg a tényleges valóságnak. Mert innentől kezdve ez a tévképzet, vagyis hallucináció ugrik be, ha hasonló dologgal kerülsz szembe. Vagyis az agyad ezt a tapasztalati élményét adja ki legközelebb, mint a lehetséges legjobb választ a kérdésedre.

A „jóslás” mechanizmusával működik tehát az agyunk, így hozunk döntéseket, így cselekszünk.

duck-rabbit.png

Kacsa vagy nyúl?

Röviden: az agyad nem a világra reagál. Múltbeli élményeket használ, majd jósol, és felépíti a Te élményeidet a világról.

Emberismeret vs. valóság

Ugyanezzel a módszerrel működik az emberek érzelmeinek megfejtése: agyunk múltbeli tapasztalatainkat használja annak megfejtéséhez, mi lehet a másikban. Könnyen megeshet tehát, hogy amit az agyad a saját élményeid, eddigi tapasztalataid alapján a lehetséges legjobb választásnak talál egy érzelem megfejtésében, teljesen helytelen következtetés.

1_-ix_1hvbe9d1iezlmbqgyq.png

Dollármilliók a semmiért?

Nagyvállalatok dollármilliókat költenek érzelem-detektáló rendszerek kifejlesztésére, amik azon alapulnak, hogy az érzelmeket megpróbálják elcsípni az arcon és a test jeleiben. A fentiekből azonban az következik – állítják tudósok -, hogy az érzelmek teljesen máshol lapulnak.

Röviden: a fizikális mozdulatoknak az agyunk ad értelmet, ami sokszor tévesen ítélhet.

Fejtsd meg magad

Az agy a saját érzelmeid értelmezésénél is ugyanazzal a szisztémával működik. Habár vannak olyan érzések, amelyek velünk születnek – nyugalom, izgalom, kényelem, kényelmetlenség -, de ezek nem érzelmek. Ezek csupán azt jelzik, hogy éppen hogy vagy fiziológiailag. Olyan apró részletek ezek, amelyek alapján el kell döntened, hogy mi is lesz a következő cselekedeted. Mit is akarsz tenni ezekkel az érzésekkel?

Ha például látsz egy pékséget a sarkon, az agyad talán megjósolná, hogy nagyon finom illatokat fogsz érezni. És ezzel megkorgatja kicsit a gyomrunkat. Így készítve fel minket arra, hogy hamarosan megemészthetünk valamit. Ha nem tévedtünk, tényleg jó illatokat érzünk és megeszünk egy finom péksüteményt, akkor az agyunk felkészített minket erre a cselekvésre. De mi van, ha a gyomrod nem egy pékség láttán kordul meg, hanem egy orvosi váróban? Ilyenkor mindez félelmet, aggodalmat, idegességet is jelenthet. És az agyad azt az utasítást adja, hogy tördeld a kezeidet, lélegezz mélyeket, vagy sírj. Vagyis ugyanaz a fizikai reakció más érzéseket jelez.

Mindent összevetve, a veled történő érzelmeidet voltaképpen te gyártod. Lisa Feldman Barrett szerint tehát nem egy mitikus érzelmi körforgásnak vagy az elszenvedője, ami ősileg beépített az agyadba. Nagyobb hatalmad van az érzelmeid felett, mint eddig gondoltad.

Ez nem azt jelenti, hogy mostantól varázsütésre megváltoztathatod az érzelmeidet, sőt, Jedi lovagként sem uralhatod az elméd. A tényleges problémák nem szűnnek meg. Viszont ha megérted, hogy az agyad be van huzalozva, és te képes vagy újjáépíteni benne a kapcsolódásokat, alakíthatod az érzelmi életedet is. Ezt hívják gyakorlati érzelmi intelligenciának.

colour-blog-1170x693.png

Képzeld el, hogy reggel felkelsz, és mielőtt kinyitnád a szemed, hirtelen rád szakad a stressz: jajj, hány óra, biztos dugó lesz befelé, a főnök tuti ma is idegbeteg, hogyan fizetem be a számláimat, mi lesz az életemmel? Mi történik? Az agyad gyárt éppen jóslatokat arról, mi is várhat ma rád. Miért? Mert a testedben szimpatikus reakció indult be, és az agy igyekszik magyarázatot találni ennek az okára. De mi van, ha ennek az érzésnek csupán fiziológiai okai vannak? Fáradt vagy és nem aludtál eleget. Éhes vagy, esetleg szomjas. Amikor egy következő reggelen nagyfokú aggodalmat tapasztalsz, kérdezd meg magadtól: lehet ennek pusztán fiziológiai oka?

És ne feledd, a több kontroll több felelősséget is jelent! Hiszen ha nem vagy kiszolgáltatva beépített érzelmi áramköröknek, akkor mégis ki a felelős azért, ha „rosszul” viselkedsz? Te magad. És nem azért, mert hibáztatható vagy az érzelmeidért, hanem azért, mert a cselekedetek és a tapasztalatok, amiket ma gyártasz, az agyad holnapi jóslataivá válnak. Ne utasítsd el ezt a mechanizmust, hanem barátkozz meg vele, hogy a kezedben legyen egy megoldás az egészségesebb test, igazságosabb ítélkezés, és egy sokkal hatékonyabb érzelmi élet felé.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://focusonblog.blog.hu/api/trackback/id/tr5513579783

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szalay Miklós 2018.01.18. 00:36:48

Akit érdekel, annak itt egy elég alapos összefoglaló az érzelmekről, motivációkról, hogy mi minden mozgatja az embert:

egyvilag.hu/temakep/042.shtml

csakférfi 2018.01.18. 06:51:40

Sorenson később szemtanúja volt egy Andamán-szigeteki törzsnél. A civilizáció nem indított ellenük vadászatot, mint az oly sok helyen megtörtént, de az érzékenységükből adódóan, a puszta kapcsolatba kerülés is elég volt a katasztrófához. Korábban számukra elképzelhetetlen dolgokat tapasztaltak meg az idegenek által: önzést, ellenségeskedést, hazugságot, dühöt. Olyan feszültségeket vettek át, amelyek hatására a korábban működő „kollektív tudat” megbomlott. Hirtelen mindenki álmatlanná vált, éjszakánként is idegesen járkáltak, egyre fokozódtak a veszekedések és verekedések is kezdődtek. És mikor egy hét után a nagy vihar elült, a korábban összhangban élő szomszédok már haragosok maradtak.

A még lényegében „érintetlennek” nevezhető törzsek felkeresése pont ezért is ütközik nehéz akadályokba. Az ő területeiket általában olyan emberek veszik körül, akik a természetes nyugalmukat már elvesztették, de a „civilizált” hatalmi struktúrákat és törvényrendszereket még nem tették magukévá. Ezek így veszélyes, gyakran háborús zónák.

Ugyanez rávilágít arra is, hogy miért nem szolgálna megoldással, ha a társadalmunkban valaki „varázslatszerűen” visszanyerné természetes emberi érzékenységét. Valószínűleg gyors úton pszichiátriára kerülne (amit én is megjártam), mert a mi világunkban a „túlérzékenység” egy betegségnek tűnik.
...
...
jand.info/2010/02/az-elveszett-boldogsag-nyomaban/

Tévedni emberi dolog.
Beismerni hogy tévedünk-mégha elismert szakember vagyok is-bölcs meglátás.
Tovább kellene egy kicsikét lépni pszichológus hölgyek és urak.
:)

Focus On

A FocusOn blog a testi, lelki, szellemi egészség témáira koncentrál.

Friss topikok

Címkék

1848-49-es forradalom és szabadságharc (1) acroyoga (5) agresszió (1) agy (12) ajándék (1) alvás (1) átlaghőmérséklet (1) bántalmazás (1) befagyasztva (1) betegség (1) boldogság (1) döntésképes (1) egészség (23) egészségmegőrzés (1) egészségnevelés (9) egyenjogúság (1) életkor (1) életmódváltás (1) elhízás (1) ENSZ (2) érintés (1) érzelem (1) Európai Unió (1) fájdalomcsillapító (2) fascia (1) fegyver (1) felmelegedés (1) férfiak (1) fogadalom (1) fogamzásgátlás (1) Föld (5) gyerek (7) gyereknevelés (5) hőség (1) immunrendszer (1) iskola (1) jóga (7) karácsony (1) kiállítás (1) klíma (3) klímaváltozás (3) kommunikáció (11) környezetvédelem (1) kötőszövet (1) kutatás (18) láb (1) lélek (14) Magyarország (1) masszázs (1) meditáció (1) megkönnyebbülés (2) mentálhigiéné (1) migráció (1) mozgás (14) mozgásszegyény életmód (4) műanyag (1) munkaügyi központ (1) nagykorúság (1) nők (2) okostelefon (2) oktatás (7) Olimpia (1) önkéntes (1) onlinetanfolyam (2) párkapcsolat (1) pénz (2) politika (1) psziché (21) pszichológia (1) Rio (1) siker (13) sport (1) stresszkezelés (7) stresszoldás (10) találmány (1) tanács (1) tanár (2) tanfolyam (1) tanulás (2) társas kapcsolatok (11) természetvédelem (10) test (8) thaimasszázs (1) tudomány (24) túlfogyasztás (1) túlpörgés (1) újév (1) ülőmunka (3) unalom (2) ünnep (1) USA (2) vélemény (13) véna (2) videó játék (1) Világörökség (1) visszér (2) visszértágulat (2) WWF (2) Címkefelhő
süti beállítások módosítása