Focus On

Elértük az idei túlfogyasztást

Idén augusztus 8-ra az emberiség a Föld egész évre elegendő erőforrását elhasználta

2016. augusztus 08. - alsogood

d351c56e983af31765679c045a26d49b.jpg

Idén augusztus 8-án jött el a túlfogyasztás világnapja. Tavaly ez a nap öt nappal később, augusztus 13-án köszöntött ránk. Mindazzal, amit mostantól év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl. Itthon egy évben 1,3 Magyarországnyit fogyasztunk, ha pedig mindenki úgy élne, ahogy mi, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk. De csak ez az egy van.

Megdöbbentő számadat, de igaz: Az elkövetkező évtizedben további 2,5 milliárd ember csatlakozik majd a fogyasztók csoportjához. Ennek következtében a mezőgazdasági nyersanyagok iránt még nagyobb lesz a kereslet, hiszen ezek adják ételeink, testápolási szereink, ruháink, sőt az általunk fogyasztott energia nyersanyagát is. Egy egészséges bolygóhoz fenntartható termelésre és fogyasztásra van szükség.

Kevesen tudják, de például a pálmaolaj, a szója, a fa, a nádcukor, a tengeri hal, a papír vagy a pamut hatékony és fenntartható termelése még mindig nem megoldott. Az előállítás során jelentős mennyiségű vizet használnak fel, elpusztítanak vagy károsítanak olyan fontos élőhelyeket, amilyenek az esőerdők, a lápok és a szavannák, és közvetlenül hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz is.

90d75e52d11aecb60f73b1fe6b80b570.jpg

A szakemberek régóta szajkózzák, hogy ha a növekvő keresletet a természeti erőforrások túlzott kizsákmányolása nélkül szeretnénk kielégíteni, akkor fenntarthatóbb kitermelési és előállítási módokat kell találnunk. Jó, jó, de mégis, ki kezdi ezt el? A problémák megoldását sokan a nagyvállalatoktól várják, hiszen ők termelik nagyüzemi mennyiségben a fogyasztási cikkeket.

A szakemberek szerint azonban a vállalatok egyedül nem képesek megoldani ezt a globális problémát, de a kormányokkal, közösségekkel, civil szervezetekkel, és a fogyasztókkal együttműködve mégis kulcsszerepük van a sikeres folyamatok előmozdításában.

A WWF megvizsgálta a vállalati oldalt, és egy 256 cég árubeszerzésének fenntarthatóságáról szóló elemzést végzett el. A vállalatok mindegyike világmárkák beszállítója és tagja a Fogyasztási Cikkek Fórumának, éves eladásaik meghaladják a 3,5 trillió dollárt.

Az eredmények riasztóak. Csupán néhány vállalat, például a nálunk is ismert Kimberly-Clark, a Waitrose, vagy az Unilever mutattak jó, követendő példát kötelezettségvállalásukkal, és annak érdekében tett lépéseikkel, hogy csak megbízható szabványok szerint hitelesített árukat szerezzenek be.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a vállalatok többsége nem teszi meg a tőlük elvárt lépéseket annak érdekében, hogy javaslataik mentén a piacok fenntarthatóbbá váljanak. Például kevesebb, mint a cégek fele hozza nyilvánosságra fenntarthatósági adatait, vagy jelent kifejezetten a mezőgazdasági nyersanyagok beszerzési irányelveiről, és csupán 9 százalékuk (22 cég) tett mérhető, határidőhöz kötött vállalásokat arra vonatkozóan, hogy a számukra lényeges nyersanyagokat a WWF által megbízhatónak ítélt és ajánlott szabványok szerint szerezze be.

369962af996085baf848a7c2a9ba1f6e.jpg

A WWF hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi forgalom a fenntarthatóságra kevésbé érzékeny piacok felé tolódik, a kormányok politikája nem helyezi előtérbe a fenntarthatóságot, és nincs elég tanulmány a hitelesített termékek vásárlásának és termelésének követendő és sikeres gyakorlatairól.

Emellett az átlagember, vagyis az átlagvásárló hozzáállása is érdektelenséget tükröz. Hiszen mindenekelőtt az olcsó, de minőségi termékek vásárlására törekszenek a legtöbben, és nagyon kevés az olyan tudatos vásárló, aki csak azért nem vesz meg egy árut, hogy ezzel közvetett vagy közvetlen módon a környezetét is védje. Ki az, aki azért nem vesz pálmaolajt tartalmazó terméket, mert annak termesztése miatt esőerdők és a kihalás szélén lévő állatok esnek áldozatul? Hány embert érdekel, hogy az olajpálma ültetvények folyamatos terjeszkedése érdekében az eredeti erdei vegetációt teljesen kiirtják Borneo, Szumátra az Amazonas és a Kongó medencében?

Hányan hallottak már arról, hogy a testradírozásra készült kozmetikai szerekben használt mikroszemcsék olyan műanyag részecskék, amelyek a természetes vizekbe jutva komoly károkat okoznak? Arról nem is beszélve, hogy ezeken a kis szemcséken kórokozó baktériumok hajókáznak tengerről tengerre!

Hány ember tölti újra a petpalackját azért, hogy ne termeljen annyi szemetet? Ki választ azért bio élelmiszert, mert így akar hozzájárulni a vegyszer mentesebb világunkhoz? Ki hagyja el a marhahúsfogyasztást azért, mert az állat ürüléke a levegőszennyezés egyik fő oka? Tudta, hogy az állattartás során globális méretben is jelentős mennyiségű metán és ammónia gáz, valamint egyéb-gázok, is keletkeznek? A mezőgazdaság a föld légkörét szennyező metánnak mintegy 44 százalékát termeli, melyből állattartásra, 21% a rizsföldekre, valamint 8% a biomassza-égetésre. A légkörbe kerülő ammónia- szinte teljes mennyiségét, azaz 80-90%-át az állattenyésztés bocsátja ki.

Természetesen számos döntésünket befolyásolja a pénztárcánk, de a hosszú távú gondolkodás mindenképpen a tudatos fogyasztás felé mutat. Azt mondom, a nagyvállalatok tegyék meg, amit meg kell tenniük, de a vásárlók is vegyék ki a részüket a környezetvédelemből. A vásárlási trendek megváltozása ugyanis rákényszerítheti a nagyvállalatokat irányelveik megváltozásához.

010959dddb71e5d9dfccc76c90f498b9.jpg

Az ezredforduló óta, mintegy három hónapot rövidült az idő, ami alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor a mai napig a gyümölcsöket ettük, holnaptól viszont elkezdjük kivágni a fákat és azokat esszük majd meg.

A WWF Élő Bolygó Jelentése alapján a túlhasználat négy kulcstényezőre épül:

  1. Mennyit fogyasztunk
  2. Mennyire hatékonyan termelünk
  3. Mennyien vagyunk
  4. Mennyi természet áll rendelkezésünkre

Ha csak arra várunk, hogy a másik lépjen, mindenki egy helyben marad. A Föld pedig elpusztul.

A bejegyzés trackback címe:

http://focusonblog.blog.hu/api/trackback/id/tr989782728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

steery 2016.08.09. 06:02:54

1. Mennyit fogyasztunk? Amennyit meg bírunk venni és amennyire szerintünk szükségünk van.
2. Mennyire hatékonyan termelünk? Amennyire ki tudjuk zsákmányolni a természetet és a munkaerőt, hogy minél többet kisajtoljunk belőlük.
3. Mennyien vagyunk? Egyre többen és többen. Ezen sem a betegségek, sem a balesetek, sem a háborúk, sem a gyermekvállalás korlátozása nem változtattak eddig eredményesen. Talán ideje volna keményebb módszerekhez nyúlni és elkezdeni a nagyüzemi emberirtást. Minimum a Föld lakosságának 99%-át kellene gyakorlatilag tegnapra likvidálni (kiiktatni, hogy sziájésan fogalmazzak) ahhoz, hogy első körben csökkentsük az emberek fogyasztása által okozott károkat. Aztán még további 90%-ot a maradékból, hogy a Föld eltartóképessége alá menjen a létszám tartósan. 2-3 millió nagy testű emlősállat bőven elég egy ekkora bolygóra.
4. Mennyi természet áll rendelkezésünkre? Egyre kevesebb. Ott még nem tartunk, hogy természetet tudjunk gyártani. De rövidesen akkora igény lesz rá, hogy tuti üzlet lesz a sorozatgyártása.